A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Kiss Gábor: Avar kori préselőminta Zselickislakról

Avar kori préselőminta Zselickislakról Az állatfejekből vagy indákból álló, középpontosan elforgatott motívum a késő avar korszak első két generációjának idején (SPA I—II.) otthonos az avar hagyaték öv- és lószerszámdíszein, valamint ékszerein. 2. A három húsos levélben végződő indák szintén ugyanekkor találhatók meg az avar öntőművészet termékein (3. táblázat). A préselőmintánkon látható és a művészettörténészek által félpalmettának is nevezett háromlevelű inda (3. táblázat) nemcsak a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget, hanem a kelet-európai sztyeppe 7-8. századi leletanyagában is fellelhető (pl. Malája Perescepina

10

). Ott találjuk a Földközi-tenger egész keleti medencéjében és a Fekete-tenger környékén elterjedt Syrakusa-típusú bizánci övcsatokon

11

, továbbá egy ciprusi nyakláncon (kyreniai kincs

12

) is. A közép-ázsiai Mérv 8. századi ezüstedényein éppen úgy felfedezhető ez a motívum, mint ahogy ott van néhány, a 7-8. századra keltezhető szogd ezüstedényen is.

13 Bordázott (vagy gyöngyözött) szárú indára a késő avar hagyatékból eddig nem tudok példát hozni, de bordázott nyakú griffek többször feltűnnek a korszak övveretein, övforgóin és szíjvégeinek szíjszorítóin. Az indadíszek tövét takaró kis levélkéket csak egyetlen egy korong alakú indás, méghozzá préselt (!) veretről ismerek, a tiszafüredi 1177. sír halottjának (MA II.) övéről

14 (2. kép 5). Ez az analógia esetünkben valamiképpen a technika és a díszítés részletének összefüggésére utal. 3. A gömbsorkeret az avar kori művészet emlékeinek egy meghatározott csoportján már a 7. század első felében is előfordul. Legnagyobb számban az álcsatok köréhez kapcsolható

15 és velük rokon övdíszeken tűnik fel, ám női ékszereken

16 is fellelhető (4. táblázat) ez a díszítőforma.

17 A gömbsorkeret avar kori használatának végét jól szemléltetik az ún. Hohenberg-típusú övgarnitúrák tartozékai (5. táblázat). Mindkét említett övdíszítménykör az újabb vizsgálatok alapján

18 szorosan kapcsolódik a bizánci előképekhez. Néhány darabjuk pedig alighanem egyenesen a Bizánci Birodalom területén készült.

19 A két időpont között ugyanilyen szegéllyel készült, különféle övtartozékok esetében újabban szintén felmerült ez a lehetőség.

20 Darabunk formai és technikai analógiái között minket most elsősorban az ovális és korong alakú, gömbsorkeretes, préselt övveretek, továbbá az ezek előállítására szolgáló préselőminták (Ringelsdorf-Kuse, Gátér 11. sír, Magyarország) érdekel10 WERNER 1984. Taf. 12. (alul középen), Taf. 14. Ris. 45, stb. 11 WERNER 1955. 45-47, Karte 1, Taf. 5; VINSKI 1967. Tab. XVI/1-7; VARSIK 1992. 92, Taf. II/1-2, Taf. VII./l; RIEMER 1995. 798-801, Abb. 13-17, Abb. 30. 12 WERNER 1984. Taf. 19. 13 MARSCHAK 1986. 14 GARAM 1995. Taf. 157/1177/9. 15 LÁSZLÓ 1955. 219-238; LÁSZLÓ 1976; WERNER 1984; TÓTH-HORVÁTH 1992; GARAM 1993a; GARAM 2001. 16 GARAM 2001. 17 A mellékelt táblázatokban ez esetben csak préselőmintánkhoz formailag rokon tárgytípusok szerepelnek. 18 Pl. WERNER 1986; TÓTH-HORVÁTH 1992; DAIM 2000; GARAM 2001. 19 WERNER 1984; TÓTH-HORVÁTH 1992; DAIM 2000; GARAM 2001. !0 Pl. TÓTH-HORVÁTH 1992. Abb. 60/3; KISS 2001a. 3. t. 9-10; KISS 2001a. 10. kép 9, 13. kép 8, 10; KISS 2002. Taf. 6/5, Taf. 9/6-7, Taf. 11/4. 297