A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Kiss Gábor: Avar kori préselőminta Zselickislakról

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 295-319. AVAR KORI PRÉSELŐMINTA ZSELICKISLAKRÓL - Kiss Gábor Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1949. július l-jén nyílt meg a keszthelyi Balatoni Múzeum második világháború utáni első új állandó kiállítása. Mivel az intézmény saját gyűjteménye - a sümegi Állami Darnay Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum anyagával együtt - 1945. március 28-án egy orosz légitámadás következtében a zalaegerszegi pályaudvaron szinte teljesen elpusztult, a kiállítást kevés kivétellel különböző múzeumokból kölcsönzött tárgyakból rendezték meg.

1 A tárlaton szereplő késő avar kori leletek egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre. Ezen - még ma is a Keszthelyen lévő leletek között őriznek egy korongfibulaként számon tartott, ismeretlen eredetű, leltári szám nélküli tárgyat (1. kép), amely egyediségénél fogva megérdemli, hogy közelebbről is megvizsgáljuk, és részletesebben foglalkozzunk vele. A tárgy leletkörülményei A szóban forgó darabot 2002 folyamán sikerült azonosítani. Fettich Nándor 1926-ban, a Magyar Nemzeti Múzeum által akkor útjára indított Archaeologia Hungarica sorozat első köteteként megjelent, „Az avarkori műipar Magyarországon " című tanulmányának utolsó fejezetében, több magyarországi lelőhelyű préselőminta társaságában ugyanis már közölte.

2 Az általa leírtak alapján Zselickislakon (Somogy megye, Kaposvártól délre) került napvilágra, és 1912-ben a sümegi Darnay Múzeum szerezte meg. Az intézmény leltára szerint több más tárggyal (női ékszerekkel) együtt került a múzeumba,

3 ám a leletek összetartozásában Fettich erősen kételkedett. A darabot egészen a gyűjtemény második világháború végén bekövet1 Müller Róbert szíves szóbeli közlése, továbbá SÁGI 1969. 30-31; BÉNYI 1972. 10-13. 2 FETTICH 1926. 33, VII. t. 4. - A 33. oldalon a következőket írta: „VII. tábla 4. sz.: Zselic-Kislakról a sümegi Darnay-Múzeumban (1912. évi szerzemény); a leltár szerint hozzátartozik még egy kapcsos végű, sodrott szárú karperecpár, két darab különböző nagyságú halántékgyűrű, ezüst lemezgyűrű töredéke és egy bronzpityke. Az összetartozás valószínűtlen. A préselőminta anyaga tömör bronz, növényi ornamentikája a hunnkori műipar ra megy vissza. "A3, számú jegyzetben még hozzáfűzte: „A darab formája is beleillik a hunnkori övgarnitúrába: Hampel, III, 85, 3. sz. " - azaz ő is a mártélyi övgarnitúra indadíszes korongos övveretére hivatkozott! 3 A keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött Darnay-Múzeum leltárkönyve az 1912-ben megszerzett leletegyüttest a 6788-6794. leltári számon „zselickislaki sírlelet" néven vette lajstromba a következőképpen: „6788. Trébelőmag, bronzból. 5-36 mm. 1 darab; 6789. Gömbalakú csüngődísz. 1 darab; 6790. Gyűrűtöredék, bronzlemezből. 1-5-16, 1-5-14 mm. 2 darab; 6791-2. Nyakperecek, bronzból. 2153 és 2-147 mm. 2 darab; 6793-4. Hajkarikák, ezüstsodronyból. 3-20 és 4-26 mm. 2 darab. " Az adatokat Müller Róbertnek köszönöm meg. 295