A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - S. Perémi Ágota: Avar kori leletek Kékkútról és a Balatonudvari-Fövenyes temető 99. sírja

S. Perémi Ágota alja mélyebben is belenyúlt ebbe a rétegbe. Az előbbi, sekélyebb mélység általában női és gyereksírokra, míg az utóbbi általában férfi sírokra volt jellemző. Egy kivétel akadt, a 115. női sír, a feltárt temetőrész legmélyebb (215 cm) és egyúttal egyetlen, teljesen kirabolt női sírja. E sírt kivéve rablással nem találkoztunk. A megelőző feltárás során 118 temetkezést tártunk fel. Több esetben egy-egy sírgödörbe két elhunytat egymásra, ritkán egymás mellé temettek. Ezt csak késő avar kori sírok esetében lehetett megfigyelni. A 10-11. századi sírokban zömében gyerekek nyugodtak. Két késő avar kori sírban, a már említett 102. és az 52. sírban feküdt anya gyermekével. A 10-11. századra keltezhető temetkezések mellékletekben viszonylag szegények voltak. Javarészt bronz S-végű vagy egyszerű fülbevalók, spirális-, karikavagy pántgyűrűk, gombok, gyöngyök (köztük arany fóliás is) kerültek elő és egy kétélű nyílcsúcs. Kiemelkedik közülük az 5. és 7. sz. lány és 68. sz. női sír. Az 5. sírban négyszögletes átmetszeni bronz nyakperec, tömör bronzgomb, S-végű fülbevaló és gyöngyök voltak. A 7. sírban gyöngyök közé fűzött, díszített félhold alakú csüngő, szőlőfurtdíszes bronz fülbevaló, bronzgomb és bronzgyűrű. A 68. sírban filigrándíszes huzallal kiegészített, sodrott nyakperec, gyöngyök közé fűzött, levél alakú bronzcsüngő és négy vascsörgő volt, valamint fülbevalók és gyűrűk. Az avar kori sírokban a késői időszak jellegzetes leletei láttak napvilágot: ovális karikájú, hosszúkás gyöngycsüngős, granulátum-díszes, S-végű, egyszerű fülbevalók, zömében dinnyemag alakú gyöngyök, ritkán a gyöngyök közé fűzött, átfúrt római érmek, 1 db köves és egyszerű bronz spirálgyűrűk, bronz karperec, hiányos övgarnitúrák, szokásos vascsatok, kések, karikák, csonttégely, íjcsontok, három élű nyílcsúcsok, bogozok, állatcsont, tojás- és edénymellékletek, vaspohárka, bronzcsengő. A feltárt terület keleti széléhez közel két sírban „idegen" vázrészek is előkerültek. A 94. sír DK-i vége jóval hosszabb volt, mint azt a váz mérete megkövetelte volna. Itt 30 cm-rel magasabban két lábszárcsont került elő. A 101. sír esetében a sírgödör két végébe szintén „idegen" csontokat halmoztak fel. Eredetükre a 110. sír feltárása során talált leletek adhatnak választ, ahol közép avar korra keltezhető aranyozott ezüst, préselt övveretek, íjcsontok, bogozó, három élű nyílcsúcsok kerültek elő. Valószínűleg az említett „idegen" csontok szintén a közép avar kori temetkezésekhez tartoztak, amelyekre a késő avar kori sírgödrök kiásásakor bukkantak. Összefoglalva: A Balatonudvari-Fövenyes temető eddig feltárt területén közép és késő avar kori, valamint 9. század elejei, illetve 10-11. századi sírok kerültek elő. A két avar kori csoport által hátrahagyott temetkezésekkel ellentétben a 10-11. századi sírok a korábbit nem bolygatták. A feltártak alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem egy kontinuus avar-magyar temetőről van szó. A két nép sírjai sem a temetkezési szokásokban, sem a leletanyagban nem mutatnak kapcsolatot. A két nép hagyatéka közti „keveredésnek" nincs nyoma, aminek az alább bemutatásra kerülő leletek sem mondanak ellent.

26 A magyar és avar nép kontinuitásának, asszimilációjának problematikájával foglalkozott Költő László és Szentpéteri József (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1996. 119-134). Tanulmányukban összefoglalták mindazon kutatási eredményeket, amelyek a legutóbbi évtizedekben e témakörben ismertté váltak, utalva mindazon nehézségekre, amelyek e kérdés vizsgálatát befolyásolják. Összefoglalásképpen megállapították, hogy egyelőre nem igazolható „a Kárpát-medencei őslakosság és a 895-ben betelepült honfoglalók népességének egymásba olvadása." 280