A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Fancsalszky Gábor: Germán népek a Kárpát-medencében a Kr. u. I. évezredben

Germán népek a Kárpát-medencében а Кг. u. I. évezredben Pannoniát takarja. Német Lajos halálakor, 876-ban zárulnak végleg le a nyugati népmozgások és hódítások: véglegessé válik a germán frankok két fő területének elkülönülése Francia- és Németország formájában, ez utóbbi határán pedig már megjelennek az új hazát kereső magyarok első lovascsapatai. A magyar állam megszilárdulásával kapcsolatosak a terület első évezredének utolsó germán kapcsolatai. Az európai népvándorlás végső hulláma a viking-normann kalandozások időszaka, mely a VIII. század végén kezdődik, a IX-X. században teljesedik ki és a XI. században zárul. A három skandináv nép (svéd, dán, norvég) közül az etelközi magyarság a kelet felé terjeszkedő svédekkel már a Kijevi fejedelemség szomszédságában megismerkedik. A korai kereskedelmi kapcsolatok a Kárpát-medencében bővülnek ki. Valószínű, hogy a X. század második és a XI. század első felében a magyar királyok testőrségét varég-rusz-orosz harcosok alkották, akiket a Kijevi Rusz udvarában szolgáló svéd eredetű zsoldosok közül választhattak ki. Erre vagy a kiváló minőségű normann fegyverek exportjára utalnak a régészeti leletek: pl. a budapesti lándzsa, néhány kétélű kard, illetve ezek szerelékei, valamint a prágai Szent István kard csontmarkolata. A fegyverek díszítésében dániai és észak-német hatások is felismerhetőek. Meg kell azonban mondanunk, hogy egyetlen viking temetkezést sem ismerünk Magyarországról, tehát hatásuk ezen a területen kizárólag marginálisnak tekinthető. Az első évezred végével zárul az európai népek, így a germánok államalapítási kísérleteinek korszaka is. Ettől fogva az immár megszilárdult középkori országok politikai történetéről beszélhetünk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Római Birodalom bukása és a Német-római Birodalom felemelkedése közötti fél évezred viharos eseményei rajzolták meg földrészünk mai térképét. IRODALOM Bóna I.: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest, 1974. Bóna, I.: Das Anbruch des Mittelalters. Gépiden und Langobarden im Karpatenbecken. Budapest, 1976. Bona I.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In.: Magyarország története 1/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. (Főszerk.: Székely Gy.) Budapest, 1984. 265-373, 1586-1606. Bóna I.: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In.: Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. (Főszerk.: Köpeczi B.) Budapest, 1986. 107-234, 565-582. Bóna I.: Daciától Erdőelvéig. Erdély és a Kelet-Alföld a népvándorlás korában (271-895). In.: Erdély rövid története. (Főszerk.: Köpeczi B.) Budapest 1989. 61-98,611-614. Bóna, I.: Völkerwanderung und Frühmittelalter (271-895). In.: Kurze Geschichte Siebenbürgens. (Ed.: Köpeczi, В.) Budapest, 1990. 62-106, 694-697. Bóna, I.: Das Hunnenreich. Budapest-Stuttgart, 1991. Bona I.: A hunok és nagy királyaik. Budapest, 1993. Bóna I.-Cseh J.-Nagy M.-Tomka P.-Tóth Á.: Hunok-Gepidák-Langobardok. Szeged, 1993. 263