A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Cs. Szabó István VII-XIL, VI. 1-2. Bp., 1912. Szerk. Erdélyi László. SISNO = Slovnik Staropolskich... I-VII. Wroclaw-Warszawa-Krakow 1965-1987.)"

40 - Gyomán a Mirhó-torkolat eredeti állapotát fényképmellékleten mutatjuk be (készítette 1958-ban néhai Megyeri István, Gyóni Géza utca 2. sz. alatti lakos). Amikor még itt „Élő-Körözs folyt, a Mirhó-torkolat partszakasz rönkfákkal volt a partomlástól védve" (kb. két-három méter hosszú, 20 cm átmérőjű rönkök sűrűn egymás mellé leverve, anyaga: akác, tölgy). Beljebb cölöpkarók voltak leverve a lápok (tutajok), hajók kikötésére. Kikötőként volt használatos az Erdély felől érkező vízi úton szállított faáru, káposzta, „oláh piros alma" s egyebek kirakodására. Ármentére volt még két kisebb kikötő, de a „nagyobb élet itt zajlott" (csárda, „örömház"). Amikor „1889-ben záratott el a Körözs folyó a város alatt", mindez megszűnt. Emlékeinket nem tisztelő „hatóság" egy emeletes kockaházat engedélyezett ide építeni s a kertlábakban még meglévő Mirhó-árkát, meg az új tulajdonosok szorgalmasan feltöltik, eltüntetik.

41 SIRATÓ: 1822: a Huszár-féle Körös-szabályozási térképen Békésszentandrás határában a Kettős-Körös kanyarulatában, a nagyobbik kanyarban „Nagy-Sirató", a kisebbik kanyarban „Kis-Sirató". Gyoma határában a nagy kanyarulatban „Egei zug", de ezt a gyomaiak „Sirató"-nak tudják, mondván: „...a zug elején volt elpusztult Ege falu lakói ideszaladtak falujukat siratni". A 18-19. századi hivatalos térképeken soha nem szerepelt „Sirató"-ként, csak a legújabb kori térképeken tüntetik így fel.

42 - Békés megye térképén 1980-ban, Békésszentandrás határában „Nagy-Sirató, Kis-Sirató" helyett: „Sirató, Siratói Holt-Körözs" van feltüntetve. Szarvas határában, a várostól délkeletre egy régi kiszáradt holt meder nagy kanyarulatában: „Sirató, Sirató-Bezinai szőllők"; Szarvas-Orosháza vasútvonalon: „Sirató vasúti megállóhely".

43 - „Sirató": 1. vízér Szarvas város határában Békés megyében; 2. Nagykőrös régi sírkertje. Ehhez idézi Pesty Tompa Mihály e temetőről írott regéjének töredékét: „Hol a nép, elhunyt kedvesit, Nyugodni később - földbe tette Kőrösnél, az ótemető Sirató nevét innen vette."

44 - „Sirató hegy": 346 m magas hegy a Cserhátban Magyarnándor belterületétől délkeletre (1885). 1914: „Sirató-hegy", Pásztó und Apcz., 1 : 75 000-es térkép. A „sirat", keseregve emleget ige folyamatos mn.-i igenevének és a hegy, „nagyobb földfelszíni emelkedés" fn.-nek összetétele. - A Békés megyei Körös menti „Sirató" helynevek nincsenek megemlítve.

45 - „Siratói szöllők": „valószínűleg gúnyos elnevezés, mert sok szikes földje van..."

46 40 KISS 1988. 147. 41 K. NAGY é. n. 42 HUSZÁR 1985. Hydrographia... 1822. 43 Békés megye térképe 1980. 44 PESTY 1888. 326. 45 KISS 1988. II. 477. 46 JANKÓVICH 1983. 95. 242