A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 235-248. DANCA, MIRHÓ, SIRATÓ Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez - Cs. Szabó István Településnéprajz, vízmentesítés témakörben végzett levéltári kutatásaim során kevésbé ismert vízföldrajzi nevekre lettem figyelmes. A címben egyre több esetben, egyre nagyobb területen előtűnő Danca, Mirhó, Sirató azért is érdekes volt számomra, mert szülőföldemen, Gyomán s annak határában mindhárom előfordult. Mi több, a volt Deák Ferenc utca, majd Felszabadulás utca az 1990-es évek elején „visszakapta" 1931 előtti régi nevét Mirhóháti utca alakban (1851-ben „Mirhó útcza" volt). A Mirhó név jelentésének helybéli magyarázatával először még gyermekkoromban találkoztam, amikor is nagyapám érdeklődésemre elmesélte, hogy „amikor a gyomaiak visszaszivárogtak a török kitakarodása után (közben ugyan volt még egy pusztító »rácjárás« is), errefelé haladtukban láttak valamiféle sejtelmes sötét alakzatot a hajnali szürkületben. Bizony megrémültek. Úgy vélték, tán valami hadi nép lesz. Közelebb érve látták ám, hogy a gazzal benőtt romos házakat vélték ők kóborló hadi népnek. A kocsisor hátuljáról kérdezgették: »na! mija fene az ottan?« Az elsők visszakiabáltak: »gyom a'«, vagyis hogy gyom, sok gyom. így aztán rajta maradt: »gyoma«, így lett a község neve Gyoma. Na de haladjak beljebb, az első kocsis elért egy sáros, pocsolyás érhez, ott megállt, elkiabálta magát: hó, hóha! - a hátul levők meg visszakiabáltak, hogy »mir hó?« (miért hó, azaz állj), ezután aztán rajta maradt ez a név: Mirhó." A „Danca árka" a település ún. „Alsó-ríszi" területéről vitte le a „vizeket" az akkor még „élő" község alatti „Nagy Körözs"-be. Idővel ennek árkát feltöltötték, s még a neve is feledésbe merült olyannyira, hogy mikor én 1980-ban érdeklődtem utána, az akkori nagy időt megért atyafiak sem hallottak róla. Jellemző eset volt gyűjtés közben az, miként is alakul a „népi etimológia" (népi szómagyarázat), mikor is a nyolcvanöt esztendőt megért volt községi rendőr - már most néhai -, id. Baráth József bátyám érdeklődésemre megcsóválta a fejét, s az éppen „tanyázásra" betoppanó „szomszéduramat" megkérdezte: „Idehallgass te Józsep komám, ez a Cs. Szabó úr, tudod Csősz doktor úr fija, valamiféle Ancsa ér után tudakozódik (Danca helyett Ancsa) hallottál-i te ijenrűl?" „Hát bizony û se' hallott!"

1 1 Adatközlők: id. Baráth József ny. községi rendőr (1895-1985), Gyoma, Petőfi út 50; G(ecsei) Nagy László (1889-1959) gazdálkodó, Gyoma, Hősök Emlékútja 57; dr. Cs(ősz) Szabó Albert (19102002) községi állatorvos, Gyoma, Arany János út 5. Őseink, mikor Gyomára jöttek - „egy apa két fiával a kuruc zene-bona után" -, lovas-puskás kertcsőszséget vállaltak, majd később a Mirhóháton lévő gabonásvermeket őrizték, innen a Csősz = Cs. ragadványnév. „Valami lehetett a fülük megett, mert nemes emberek voltak, s a családi hagyomány szerint Galgóczi volt a nevük, dehogy osztán a Szabó név hogy ragadt rájuk, s emez, a Galgóczi hogyan kopott le, arrúl nem szól a hagyomány." Gömör vármegyéből jöttek „nyereg alatt, elébb (Mező)Túrra, onnat (Túr)Kevibe, majd onnat Gyomára." 235