A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Könyvtárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899-1951) az írógép hiánya miatt kézzel írt katalóguscédulák másolásában és a kölcsönzés teen­dőinek ellátásában. 40 Féja a dokumentumok feltárását megszakítás nélkül végezte: egyedül készített katalógust, bár minden igyekezete ellenére az összegyúlt könyvállomány mintegy fele feldolgozatlan maradt, s hosszú évekig csak ömlesztett raktári anyagként szere­pelt. Munkáját nehezítette, hogy a régi múzeumi könyvtár gyűjteménye 1944-ben és 1945 első hónapjaiban félig-meddig összefolyt a különböző helyekről beérkező alkotásokkal. Később pedig a mentési feladatok sürgőssége és a megszerzett kiadvá­nyok halmaza tette megoldhatatlanná, hogy a feldolgozás és a rendszerezés a beára­dó könyvmennyiséggel lépést tartson. A népkönyvtárőr elsősorban arra törekedett, hogy a közérdeklődésre számot tartó műveket szakokba ossza, a szabályoknak meg­felelően katalogizálja és a közönség rendelkezésére bocsássa. A Budapesti Egyete­mi Könyvtár akkori osztályozási rendjét követve betűindexes jelzeteket alkotott a szakok, folyó számozást a példányok raktárban elfoglalt helyének jelölésére. 41 A jelentős mértékben megduzzadt állomány arra késztette Féját, hogy már a bibliotéka alapításakor kezdje meg a különleges gyűjtemények szervezését. Külön egy­séget képezett a könyvtár 53 darab magyar, latin, német és szlovák nyelvű, gyakran hungarológiai értékű kéziratos alkotása, melynek legnagyobb része Békés megye múlt­jára vonatkozott ugyan, de volt közötte országos tematikájú irat is. E rendezett és ka­talogizált részleg mellett pedig kialakította a megye helytörténetével kapcsolatos do­kumentumokból álló „Békési Gyűjtemény"-t. 42 A múzeum és a könyvtár ügyeit kezdetben közvetlenül a város művészeti bi­zottsága intézte Südy Ernő irányításával. 1946 után az egyre bővülő kiadvány terméssel sajnos nem tudott lépést tartani a Féja-bibliotéka, mivel a rendelkezésére álló havi 200-300 forintból csupán a legfontosabbak beszerzésére tellett. A tanácsrendszer megalakulásáig felügyeleti szerv híján a részleg alkalmi kiadásait a múzeum költ­ségvetéséből fedezték. Ezért a népkönyvtárőr nagy súlyt helyezett a kéz alatt törté­nő beszerzésekre, melyek segítségével - Féja 1948-as évi jelentésére hivatkozva ­a lényeges új könyvek vásárlása mellett a könyvtár eredeti gyűjteményének hiányait is sikerült részben pótolni. 43 Az esztendők során az állomány jelentős változáson ment keresztül: sor ke­rült a megszűnt egyesületektől „megörökölt" vegyes értékű kiadványok selejtezésé­re; a háború után hazatérők könyvgyűjteményeinek visszaadására. Ugyanakkor a kor követelményének megfelelően igen sok propagandaanyag került a bibliotékába; az Országos Könyvtári Központ selejtezési jegyzékeinek nyomán viszont - mely pl. Gárdonyi Géza műveit sem kímélte - 1782 kötet került ki a könyvtárból. 44 Az állo­mány összetételének vizsgálata arra enged következtetni, hogy 1950-ben all 000 DARABOS 1979. 28. DARABOS 1979. 28. FÉJA 2001. 154. BALOGH 1990. 12. BALOGH 1960. 20. 223

Next

/
Thumbnails
Contents