A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Nagyné Varga Éva bár szűk kör érdeklődését szolgálta, mégis alkalmas alapot biztosított ahhoz, hogy átfogó igényű intézmény épüljön rá. 1920-tól azonban fokozatosan háttérbe szorult a tudományos értékű művek beszerzése, s egyre tágabb teret kapott a szórakoztató „úri ponyva".

23 Polcait silány kiadványokkal töltötték meg, a haladó irodalom nem képviseltette magát. Gyűjteményét - nagyrészt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, 1923-tól pedig az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ díjtalan juttatásaiból - az 1930-as évekig 6000 kötetre növelte. A csabai városi bibliotéka állományának bővülése - a központi segélyezés híján - messze elmaradt az igényektől: évente alig 80-150 kötetnyi, többnyire vegyes értékű szépirodalmi művel gyarapodott; a szakfolyóiratokat pedig mindössze az Ethnographia és az Archaeologiai Értesítő képviselte. így a dokumentumok száma a tárgyalt időszak végén alig haladta meg a 6500-at. A példányszám lassú növekedését indokolja a múzeumi költségvetés könyvtárra fordított pénzösszegeinek 1930-as évekbeli alakulása is, amelyet 1931ben még megközelítően 715; 1932-ben már mindössze = 219; 1937-ben pedig ~ 285 pengőben állapítottak meg.

24 Ennek következtében 1937-ben a részleg 6642 kötetet nyilvántartó gyűjteménye 194 kiadvánnyal, míg a következő esztendőben csupán 3 alkotással gyarapodott.

25 A múzeumi bibliotéka helyzete - például pénzügy, nyitva tartás, látogatottság tekintetében - a második világháború során tovább romlott. Állománya viszont ez idő tájt inkább gazdagodott, mintsem kárt szenvedett volna, hiszen a gazdátlanná vált helyi magángyűjtemények egy részét helyiségében őrizték - megnehezítve ezzel a raktározást. Bár a városi könyvtár megalakulásakor a nyilvánossá tétel nagy reményeket ébresztett, nyitvatartási rendje az 1940-es évek első felében - annak ellenére, hogy olvasóteremmel is rendelkezett - még arisztokratikusabb volt, mint a múzeumé: hivatalosan mindössze vasár- és ünnepnapokon délelőtt 10-től 12 óráig állt a közönség rendelkezésére. Mivel azonban történeti forráskutató munkássága többnyire a dokumentumtárhoz kötötte Haan Albertet, ezért a fűtési idény elmúltával időnként hétköznap délelőtt is fogadott olvasókat. A forgalmi adatok szintén elszomorító eredményeket mutatnak: a második világháború éveiben a kölcsönzők száma érthető okokból egyre csökkent, amit az 1930-as években bevezetett megszorító intézkedések is kedvezőtlenül befolyásoltak. (1941-ben 243-an; 1942-ben 235-en; 1943-ban már jóval szerényebb számban, rnind23 FEJA é. n. 5. 24 A Közművelődés Háza költségvetése (1931-1938) (pengő) Könyvtár: 1931 714,65 1932 219,38 1933 271,25 1934 234,32 1935 439,06 1936 458,30 1937 285,32 1938 334,90 (G. VASS 1979. 121.) 25 1937-ben vétel 52 kötet, ajándék 142 kötet, 1938-ban vétel 1 kötet, ajándék 2 kötet (BALOGH 1960. 13). 218