A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének történetéhez... Az 1939. évi országgyűlési választások eredménye Az új választójogi törvény feltételeinek szigorítása csökkentette a Kisgazdapárt lehetséges választóinak számát. Egyéni kerületeket, valamint megyénként és törvényhatósági jogú városonként lajstromos kerületeket állítottak fel. Az egyéni kerületekben lakó férfiak és nők egyformán a 30. életévtől szavazhattak, a lajstromos kerületekben a férfiak a 26., a nők a 30. életévtől. Fennmaradtak a vagyoni és iskolai cenzusok is. Az új választókörzetek felállítása hátrányosan érintette a Kisgazdapártot Békés megyében is. Vésztőt a gyulai választókerülethez csatolták, Szeghalmot meg a békésihez. Ezzel kettőről egyre csökkent azon kerületek száma, ahol a Kisgazdapárt erősen veszélyeztethette a MÉP győzelmét. Az is csökkentette az esélyeket, hogy 1935-tel ellentétben, a békési és a gyomai kerület kivételével az MSZDP is indított jelölteket, így a demokratikus ellenzék szavazatai megoszlottak. A nyilas képviselőjelöltnek csak a gyulai és a békési kerületben sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges számú ajánlást. A nyilasok végül is csak a listás kerületekben vehettek el számottevő szavazatokat a párttól. Itt a szavazatok 14,53%át, 10 650-et kaptak. Az egyéni kerületekben a nyilasok szavazatainak száma viszonylag csekély, az összesnek az 5,7%-a. A nyilas térhódítás a békési kerületben volt viszonylag erős, itt 2747 szavazat esett rájuk, ezt viszont ellensúlyozta, hogy a Kisgazdapárt is itt rendelkezett a legszámottevőbb erővel. Az egyéni kerületekben a következőket indította a párt: Békéscsaba dr. Gyöngyösi Jánost, Orosháza Ravasz Árpádot, Gyoma Andaházi Kasnya Bélát, Békés Tildy Zoltánt, Szarvas Tepliczky Jánost, Gyula dr. Varga Zsigmondot. A Kisgazdapárt Békés megyében egy egyéni és egy lajstromos kerületi mandátumot szerzett. A békési kerületben Tildy a szavazatok 52%-át kapta a kormánypárti Rózsa Gyula 48%-ával szemben. E győzelemben benne volt az is, hogy azokban a kerületekben, ahol az SZDP nem állított jelöltet, „zárt tömegben a kisgazda jelöltre adta le szavazatát". A többi kerületben a MÉP jelöltjei magabiztosan nyertek, egyedül a szarvasiban kellett pótválasztást kiírni. A kisgazdapárti szavazatok aránya a gyomaiban valamivel több, mint 39% volt. Külön figyelmet érdemel a gyulai kerületben az olyan erős kisgazda hagyományokkal rendelkező település, mint Vésztő. Itt Varga Zsigmond megnyerte ugyan a választást, de ez nem tudta ellensúlyozni a többi település kormánypárti szavazatait. A kerületben a harmadik legjobb eredményt tudta elérni a párt a szavazatok majdnem 37%-ával. A többi helyen 24% és 28% között mozgott a kisgazda voksok aránya. Az egyéni kerületekben a párt összesen 22 328 szavazatot kapott, a szavazatok 33,56%-át. A lajstromos listán B. Szabó István, a párt megyei elnöke jutott be a parlamentbe. A megyei és a békéscsabai lajstromos kerületekben a Kisgazdapártra adott szavazatok száma 12 846 volt, ami az összes lajstromos szavazatok 27,86%-a.

33 A titkos választójog országos szinten nem hozta meg - s ebben a formájában nem is hozhatta - azt az eredményt, amit pedig a vezetőség oly optimistán sugallt, Békésmegyei Hírlap 1939. május 31. (Az egyéni választások számszerű kisgazdapárti eredményei: Békés: Tildy Zoltán 5226; Békéscsaba: dr. Gyöngyösi János 2670; Gyoma: Andaházi Kasnya Béla 4096; Orosháza: Ravasz Árpád 2921; Gyula: dr. Varga Zsigmond 4743.) 209