A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kocsor János: Adatok a Független Kisgazdapárt Békés vármegyi szervezetének történetéhez az 1930-as évek második felében

Кос sor János ramjával. A választmányokon, gyűléseken egyre többet foglalkoztak a közelgő világháború veszélyével. 1938 februárjában a gyulai választmányi ülésen a honvédelem erősítését követelték, mondván, hogy „Európa népei oly mértékben értik meg a magyar problémákat, amilyen mértékben a magyar hadsereg fontosakká tudja tenni. " Gondolkodásuknak megfelelően a háborúra való felkészülést is összekötötték a földbirtok-politikai kérdéssel: „...szükségesnek tartjuk az újabb radikális és véglegesföldreform megvalósítását, amelynek eredményeképpen a magyarföld a röghöz kötött, abból élő s a világ legjobb katonáját szolgáltató magyar kisbirtokosságnak jusson. Leszögezni kívánja, hogy a földbirtok helyes megoszlásának kérdése nemcsak gazdasági, hanem mindenekfelett honvédelmi kérdés, amelynek rendezése éppen a forrongó világpolitikai események miatt nem tűr halasztást. '

m A földkérdés hathatós megoldásának esélyét azonban a hamarosan kitörő világháború minimálisra csökkentette. A nyilas propaganda ellen Mint láttuk, a választójogi reform sorsát befolyásolta a nyilasok erősödő tevékenysége, és a nincstelenek helyzetének javítását részben ennek visszaszorítása érdekében szorgalmazta a Kisgazdapárt. Magyarországon a fasiszta, illetve a nemzetiszocialista jellegű pártok a gazdasági világválság és a német náci párt sikereivel összefüggésben jelentkeztek. Az 1930-as évek első felétől formálódó szélsőjobboldali ellenzéki csoportok tevékenysége az évtized második felében megélénkült. A többféle irányzat és pártalakulat vezetői közül Szálasi Ferencé az évtized végére tett szert a legnagyobb befolyásra, s egyesítette azokat. A hatóságok, mint az ellenzéki mozgalmakat általában, figyelemmel kísérték őket. Tevékenységük néhol a vezető tisztségviselők rokonszenvével találkozott, amennyiben alkalmasnak találták azt a baloldal visszaszorítására. Megerősödésüket azonban a hatalom már a fennálló rendre nézve veszélyesnek tartotta, s a szélsőjobbal szemben is alkalmazta az 1921. évi III. te.-et, az ún. rendtörvényt. Ennek alapján került sor pl. Szálasi 1937-es három havi, majd 1938-ban háromévi fegyházbüntetésre való ítélésére. Igaz, a német befolyás növekedésével e pártok képviselőire kevesebb szigorral csapott le a törvény, mint a baloldaliakra. Vidékünkön a nemzetiszocialista érzelműek útja általában Böszörmény Zoltán 1936-ban feloszlatott kaszáskeresztes mozgalmától gróf Festetics Sándor Nemzeti Szocialista Pártján át vezetett Szálasi Hungarista Mozgalmához. A szélsőjobboldal befolyása a békési járásban volt a legnagyobb. E tekintetben a legkiemelkedőbb Mezőberény volt. A község nemcsak a megyében, hanem a Tiszántúlon is a nyilas mozgalom egyik fő fészkének számított, élén Shultz József keramikus technikussal és Oláh Ernő orvossal. A kaszáskeresztesek nyomán fellépő Nemzetiszocialista Pártnak Gyulán volt még jelentősebb bázisa. Békéscsabán, Orosházán, Szarvason és a megye más vidékein kisebb sikert tudtak elérni. Festetics hívei 1938-1939 folyamán Szálasi Nemzetiszocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom elnevezésű Magyar Alföld 1938. február 24; 1938. december 15. 206