A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Kertész Éva: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet tájtörténeti, florisztikai és cönológiai jellemzése

A Biharugrai Tájvédelmi Körzet... schwarzenbergiana). Gyakoribb fajai: a Podospermum canum, г. Ranunculus pedatus, a Limonium gmelini. Mezogyán mellett az Eperjesi-gyepen és Biharugrán a Szőr-réten viszonylag kis területen találhatunk padkás sziket. A szikpadkák alján a bárányparéjos gyep (Camphorosmetum annuae), a szikfokok mélyedéseiben pedig időnként az egérfarkfű (Myosurus minimis) fordul elő. A szikes réteken megtalálható a Cirsium brachycephalum, a Glyceriafluitans, a Beckmannia eruciformis, az Aster punctatus, az Aster tripolium subsp. pannonicum. Sziki őszirózsás-sziki kocsordos rétek Természetvédelmi és botanikai szempontból a Dél-Tiszántúl egyik legértékesebb társulása a PeucedanoAster

etum punctati. Biharugrán a Vaskapu-dűlőben öttízezer sziki kocsord és sziki őszirózsa él. Geszten, Baglyas szikes pusztáján és Mezőgyánban az Eperjesi-gyepen találhatók élőhelyeik. Jellegzetes fajai: a sziki kocsord (Peucedanum officinale), a réti őszirózsa (Aster punctatus), a fátyolos nőszirom (Iris spuria) és a festőzsoltina (Serratula tinctoria). A Tájvédelmi Körzet határain kívül, az országhatár keleti peremén jelentős állományai kerültek elő, így Mezogyán Tormás nevű részében és Újszalontán, a Csorda-legelőn. Mezogyán, Eperjesi-gyepen készült a mintafelvétel: Peucedanum officinale 1-2, Aster punctatus +-1, Alopecurus pratensis +-1, Dypsacus laciniata +, Festuca pseudovina +-2, Limonium gmelini +-1, Iris spuria +1, Plantago schwarzenbergiana +, Artemisia salina +, Symphytum officinale +, Centaurea jacea +, Potentilla argentea +, Fragaria collina +, Hypericum tetrapterum +, Agrostis stolonifera +, Symphytum officinale +, Taraxacum officinale +. Löszpusztagyepek A Salvio-Festucetum rupicolae másodlagos állományai a szikes puszták magasabb térszínein fordulnak elő. Biharugra Simató-hát löszpusztagyepei a tavak szélén még kevésbé degradáltak, illetve legeltetettek, fajgazdagságukat megőrizték. Fajai között megtalálható a Filipendula vulgaris, a Cruciata pedemontana, a Cirsium eryophorum, a Stellaria graminea, a Thymus glabrescens, a Fragaria vesca. Mezogyán Eperjesi-legelőn és a Kisgyantéi-gyepen, kissé degradált löszpusztagyepben fordul elő a macskahere (Phlomis tuberosa). Mintafelvétele (20x20 m borítási %): Festuca rupicola +-2, Festuca pseudovina +-1, Galium verum +-1, Thymus glabrescens +, Euphorbia cyparissias +, Potentilla argentea +, Carex praecox +, Filipendula vulgaris +, Phlomis tuberosa +, Plantago media +, Carduus hamulosus +. A cickórós füvespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) a fokozatos elszikesedés és a kiszáradás hatására megjelenő állomány a szikes pusztában. Jellemző fajai: az Achillea collina, a Podospermum canum, a Festuca pseudovina. Sztyepprétek A társulás megjelenését valószínűleg montán eredetűnek lehet tekinteni. A hasonlóság igen nagy Soó R. Anthoxantho-Cariceto-Festucetum (Kolozsvár) és Prunetum-Crataegetum (Szénafüvek, Békás) erdélyi tabelláival.

12 A beregi sík rét- és 12 SOÓ 1951. 19