A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba Popjáknak a sikerek hatására megnőtt az étvágya. November 16-i levelében azt hozta fel, hogy mivel a templomépítési elszámolást Szeghalmon készítette, ezért bizonyos munkákat elfelejtett leszámlázni. Csak most akadt rájuk, amikor az egyházzal szembeni összes ügyét rendezni akarja. Eszerint újabban apróbb munkákért 697,46 P-t, műkő-felülfizetésért 2 000 P-t, Wilidkának túlfizetésért 240 P-t, Hack Mihálynak üvegezésért 148,48 P-t, helyreállításra visszatartott összegre 787 P-t, összesen: 3 872,94 pengőt követelt. Tehát nem volt hajlandó lemondani sem a műkő-felülfizetés megtérítéséről, sem a visszatartott 1500 pengőnek az előző perben el nem nyert feléről. Ám maga tette kérését komolytalanná ajánlatával, mely szerint, ha december 15-ig Frecska János építészmérnöknek 1500 pengőt, neki pedig a javításokra visszatartott 862 pengőt kifizeti az egyházközség, akkor eláll a további követelésektől. Ugyanakkor azzal fenyegetőzött, hogy ha nem fizetne a gyülekezet, akkor a következő perben nemcsak ezeket a követeléseket peresítené, hanem elmaradt hasznát is. Arra hivatkozott, hogy a gyulaival párhuzamosan folytatott szeghalmi építkezéseknél azért keletkeztek túlfizetései a határidők be nem tartásából adódó kötbérek miatt, mert az egyházközség nem fizetett időben. Vállalkozásuk tehát a gyulai templomépítés miatt ment csődbe. Ebben lehetne is valami igazság, de az mindenképp gyanússá teszi a feltételezést, hogy erre csak jó tíz évvel az események után ébredt rá. Ugyanakkor olyan párhuzamokat sorakoztatott fel, amelyeket egy bírósági tárgyalás során nehezen tudott volna kimagyarázni a gyülekezet. A késedelmes kifizetést nem lehetett volna cáfolni, azt már annál inkább, hogy ezek érdemben kihathattak-e az említett szeghalmi építkezésre. Mint láttuk, a Melis-Popják céget terhelő első bírói letiltás már 1927 szeptemberében megérkezett, amikor a gyülekezetnek még nem volt velük szemben számottevő adóssága. Utólag persze nehéz véleményt mondani, de a rendelkezésünkre álló adatok szerint az egyházközség anyagi gondjai nem okozták, legfeljebb siettethették a Melis-Popák cég csődbe jutását. A lelkészt mindenesetre megijeszthette a fenyegetőzés, mivel a levelet véleményezésre megküldte az akkor Berettyóújfaluban dolgozó Mekis János presbiternek, aki annak idején az építkezést műszakilag felügyelte. Az ő véleménye az volt, hogy ha a tanácsára Tátrai lelkész beleegyezett volna, hogy a végelszámolásnál záros határidőig adjanak engedélyt a még hiányolt munkák elvégzésére Popjáknak, akkor már semmit sem perelhetne, s az ügyet régen le lehetett volna zárni. Tátrai azonban azon az állásponton volt, hogy a templomot úgy sem lehet lefoglalni, s úgy is jó az, amilyen állapotban van, Popják tehát perelhet, ha akar: az 1500 pengőt nem kell megfizetni neki. Azt az eljárást is nehezményezte Mekis, hogy a vállalkozó megkerülésével rendelte meg a gyülekezet a műkőoszlopokat, s az egyéb kisebb munkákat. Ám ha ezek a kifizetések nem voltak nagyobbak annál, amivel a vállalkozó bízta volna meg a mestereket, akkor nem lehet miattuk perelni. Végül azt ja192