A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba mánynak köszönhetően egy keresztelő kutat is felállíttattak Mogyoróssy Sándor kőfaragóval 120 pengőért.

78 Dr. Vangyel Ede felügyelő a visszaemlékezésében azt emelte ki, hogy a munka fő mozgatója özv. Kéler Istvánné volt. Az 1930. május 25-i közgyűlés meg is örökítette, hogy ő volt az, „aki különösen a kezdetek kezdetén fáradhatatlan agitációval dolgozott a templomépítés ügyében, akinek fő boldogsága volt látni a megépült templomot, s hálát adni az Urnák az eredményért." Az egyházmegyei közgyűlés is kiemelte, hogy „ahol áldozni kellett, ahol fáradni kellett az egyház érdekében, ott ő mindenütt az elsők között volt" ,

79 Bár kezdetben néhányan aggályoskodtak, de meghatározó módon az építés gondolata mellett foglalt állást özv. Merza Károlyné, Mazurek Ferencné, Kovács Lászlóné a nővérével, valamint az evangélikus nőegylet elnöke, Megele Lászlóné. A gyakorlati kivitelezésben a fő szerepet Uhrin János, Miegend Rezső és Sülé József presbiterek játszották. Juhász László szervezte meg a gyűjtést. Mekis János mérnök kiváló ellenőrzése mellett Juhász is nyitva tartotta a szemét. Az egyházközségnek a földreform során 41 kat. h. földet szerzett dr. Vangyel Endre, ami a kölcsönök fedezetéül szolgált.

80 A gyülekezetben kimagasló munkát végzettek közül a fentiek mellett özv. Ranek Kornélné, Halmos Jánosné, dr. Konkoly Tihamérné, Stéberl Andrásné, Stéberl Mihályné, Szokolay Jánosné, Paczuk Róza, Rajki Józsefhé, Tarkó Mária, Frattini Jánosné, Vangyel Mihályné és Vangyel Adrienn, valamint az evangélikus nőegylet elnökeinek, dr. Madarász Kálmánnénak és dr. Paulinyi Gyulánénak a munkáját emelték ki a későbbi visszaemlékezések. A férfiak közül pedig Falta Imre, Váradi-Szakmáry Arisztid, Lőrincz István, Bergel Péter, Stéberl András, Kéler János, valamint Safáry László és dr. Szórády István nevét méltatták.

81 Az építkezés finanszírozása Alig épültek meg a templom falai, máris pénzügyi zavarok adódtak. Nem tudta betartani a gyülekezet a szerződésben vállalt kötelezettségét a hetente történő fizetésre vonatkozólag. Először csak a munkák megindulását követő 10. héten, augusztus 5-én egyenlítették ki az építtetők I. sz. kereseti kimutatásában szereplő 13 571,50 pengőnyi összeget. Augusztus végén már egy kisebb összeggel tartozott is nekik az egyházközség, mert a pénztárban alig 1000 pengőnyi maradt a korábban összeszedett pénzből. Ez után, november 5-ig csak október végéről van egy 500 pengős kifizetés regisztrálva. Novemberben a kifizetendő 6755 pengőt már nem tudták a gyűjtésből befolyó összegekkel fedezni, a hó végén 3000 pengős hitelt kellett felvennie a gyülekeGyEEI C. 12. Juhász László, illetve Tátrai Károly 1932-es visszaemlékezése; GyEEI F. 30. A padokra 1927-ben 395, 1928-ban 990, 1930 januárjában 300, a következő két évben pedig 234 pengő befizetés érkezett. A szószékre Stéberl András 480 pengőt adományozott a pénztárkönyv adatai szerint. Az ácsmunka összköltsége azonban 2650 pengő volt. 9 Az Arad-Békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye 1930. szeptember 4-én Békéscsabán tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1930. 9. 0 GyEEI B. 11. Dr. Vangyel Endre visszaemlékezése. 1 GyEEI C. 12. Benkő István 1951-es visszaemlékezése. 186