A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése A hirdetésre jelentkezők közül elsőnek szeptember 25-én Deutsch Jánost kérték fel, az utolsó pedig december 13-án lépett munkába. Érdekes, hogy ebben az akcióban Mekis András nyugdíjas vasutas kivételével nem találunk olyan személyt, aki a korábbiban is részt vett. Az 56 új „ügynök" közül többen csak közvetlen környezetükben végeztek gyűjtést, de nem egy olyan, már-már profinak számító is akadt, aki 2-3 megyét is bejárt. Bár maximum a költségek 20%-át lehetett elszámolniuk saját költségként, de ezt nem vették túl szigorúan. Nemegyszer az 50%-ot is elfogadták. Mégis maradtak hátralékosok, igaz csak egy-két esetben, s akkor sem nagy összeggel. Bár a gyűjtési ívek fennmaradtak, mégis nehéz megmondani, hogy mennyi pénz is folyt be pontosan a felmerülő kiadások levonása után. Erre a gyűjtési íveknek és a pénztári naplónak az összehasonlítása során sem kaphattunk egyértelmű választ, s még zavarosabb lesz a kép, ha a hivatalos zárszámadások adatait vesszük figyelembe. E szerint 7829 pengő folyt be az országos gyűjtés eme szakaszából.

52 Sokan azonban a késedelmes elszámolás miatt csak 1928-ban fizették be az általuk összegyűjtött pénzt. A természetbeni adományok beszedése nem váltotta be a reményeket, nyilván sokan menekültek az ezzel járó fáradozástól. A gyülekezet ezért az adományszerzés egyéb formáival is megpróbálkozott. Mivel minden fillérre szükség volt, téglajegyeket és bélyegeket is árusítottak 50 filléres és 1 pengős tömbökben. Az akció legkésőbb 1927 júniusában indult meg, ám túl nagy sikert ez sem hozott: 1927ben téglajegyekből 1432 pengőt fizettek be. Az 1929. április 21-i közgyűlésen ezt az akciót 2095 pengős eredménnyel zárták le.

53 A jótékony célú bélyegek árusításáról csupán annyi hírünk van, hogy a gyulavári református egylet 29 pengőnyit árult belőlük. Kis Benő segédlelkészt pedig felszólították, hogy a még nála lévő 57 pengővel szíveskedjék elszámolni.

54 Eredményesebbnek bizonyultak a bevált, hagyományos gyűjtési módok: az október 31-én 17 órától a református templomban tartott istentisztelet perselypénzét például az evangélikus templom felépítésére ajánlották fel. Nem hagyhatták ki a műsoros estekben rejlő bevételi lehetőséget sem. Aznap este nyolc órától a Bethlen Gábor Szövetség rendezett nagyszabású kultúrestet a Göndöcs-kerti Pavilonban. (Most a Kohán Képtár épülete.) Erre az alkalomra „Budapestről egész kis művésztársaság jött le, hogy a gyulai evangélikusok épülő temploma javára tehetségével közreműködjék". Az újságíró szerint a Pavilon nagyterme megtelt. A közönségnek nem kellett csalódnia. „A kultúrest minden száma elsőrangú teljesítmény volt: Szűts Ernőné énekművésznő úgy az operai részlet éneklésével, mint irredenta dalaival elbájolt, lenyűgözött mindenkit... Meglepetés volt a közönségnek Kiss Pál zongoraművész szereplése, ki Szűts Ernőnét kísérte... Edvi Illés Zoltán, akit dr. Kovalszky Róbert kísért zongorán... kifogástalan énekesnek bizonyult... Eddig még nem is gondolt GyEEI F. 23. Az 1927. évi templomszámadás. Ebbe beleszámították az egyháztagok pótadójából származó 1157 pengőt is. 53 GyEEI B. 11. 1929. április 21-i közgyűlés; GyEEI F. 23. Az 1927. évi templomszámadás: 12 500 pengő értékű téglajegyet nyomattak ki. 54 GyEEI Iktatókönyv 50, 131, 162, 255 és 272/1927. 179