A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése Szeberényi esperes ekkor kilátásba helyezett egy kedvező feltételű kölcsönt, melynek elnyerése lehetővé tette volna a lelkészlakás és a templom felépítését. Ezt azonban ugyanúgy nem sikerült megszerezni, mint a Raffay püspök által beígértet.

46 A súlyosbodó anyagi gondok következtében augusztus végén Kiss Benő segédlelkész elvállalta, hogy gyűjtőutakra megy: „A lelkész egy-egy hetet gyűjtéssel töltött el, de csak 100-100 pengőnyi adománnyal, holott ennek 3-4-szerese kellett volna. Már-már csőd előtt állott az egy ház... Isten szent lelke azonban nem hagyta tovább a vergődést. Egyik presbiter rámutatott arra, hogy... egyedül a már féligmeddig lejárt országos gyűjtési engedély lehet a gyülekezet minden reménye és ebből kell pénzt előteremteni."*

1 Az országos gyűjtés 1927. december 31-ig való meghosszabbítását a belügyminisztérium június 4-én hagyta jóvá.

48 Igazából csak az új lelkész megérkezése után, ősszel indult meg az egész országra kiterjedő, szakszerűen lebonyolított adomány kérési akció. A munkát Juhász László nagy hozzáértéssel és eredményesen irányította. „Terjedelmes és mindenre kiterjedő gyűjtési programot készített, s azt a presbitérium el is fogadta. Az elfogadott programot azonban meg is kellett valósítani. Erre a terv készítője csak úgy vállalkozott, ha az előmunkálatokra fedezetet, irodát, segédmunkaerőt, írógépet és támogatást кар. A gyülekezet minden tagja kivette a részét a gyűjtési munkából, mely országosan valóban csak 1927 októberében indult meg. Hatvan gyűjtési nap eredménye megmutatta, hogy Isten szent lelke nem hagyta magára a gyülekezetet. "

49 21 pontból álló programot állítottak össze.

50 Gyűjtőket a tanítók, illetve az egyházi- és a rokkantakat tömörítő egyesületek megkeresésével, valamint újsághirdetéssel szándékoztak toborozni. A jelentkezőktől megkövetelték az erkölcsi bizonyítványt, s fotót is kértek egy fényképes igazolvány készítése céljából. Az országot 30 gyűjtőkörre osztották fel. A gyűjtők számára részletes utasítást dolgoztak ki. Az épülő templomról készített képeslapokat az általuk megszerzett címekre óhajtották kiküldeni, egy felhívást mellékelve, melyben további 4-5 cím megküldését kérték. 5000 db levelezőlapot nyomattak ki. A képeket zömmel olyan helyekre juttatták el, amelyek kiestek a gyűjtők útvonalából. Emellett iskoláknak, földbirtokosoknak küldték el őket, adakozási kedvük felkeltése érdekében. Kérték azt is, hogy közöljék azok nevét és címét, akik „híven ápolják elesett hozzátartozóik emlékét. " Részükre ugyanis felajánlották, hogy az első világháborúban elesettjeik nevét egy emléktáblán örökítik meg a templom falán, s még egy díszes alapítólevelet is kiállítanának számukra, ha alapítványt tennének a templom javára. (1000 pengőért díszes márvány emléktáblát, 200 pengőért egy közös táblán való szerepeltetést ajánlottak úgy, hogy a hősök emlékünnepén mindenkiért - külön, név szerint felsorolva az adakozókat - elmondana a lelkész egy imát.) A családosokról sem akartak megfeledkezni. Részükre azt ajánlották fel, hogy vegyenek karácsonyfadíszt, mely a GyEEI F. 23. Templomépítési gyűjtés elszámolása, 1927. január 9. GyEEI С 12. Juhász László visszaemlékezése. Kiss 980 pengőt gyűjtött, de a kiadásai levonása után csak 580-at adott át az egyházközségnek. GyEEI F. 29. GyEEI С 12. Tátrai Károly 1927-es visszaemlékezése és Juhász László visszaemlékezése. Nettó értékben kb. 5000 pengő folyt be 1927 végén. GyEEI F. 29. 177