A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba A húsvéti közgyűlésen a hívek megerősítették, hogy belevágnak a templomépítésbe. Erre már azért is szükség volt, mert Kemény Gábor lelkész ekkor jelentette be, hogy a bajaiak meghívását elfogadva megválik Gyulától.

33 Az április 15-i presbiteri ülésen felhatalmazták az Építkezési Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalást N. Szabadossal. Raffay Sándor, az egyházkerület püspöke felvállalta, hogy kölcsönt szerez, s csak akkor járul hozzá, hogy egyedül a templom épüljön fel, ha ez mégsem sikerülne neki.

34 Az Építési Bizottság április 21-én arról értesítette a két elfogadásra ajánlott pályázat benyújtóját, hogy egyelőre a torony nem építhető meg. Nyilatkozattételre kérték őket, hogy mennyiben módosítják ajánlatukat, ha csak a templom épül fel, s a szükséges téglákat a gyülekezet szerzi be. Alternatív ajánlatot kértek továbbá a templom és a lelkészlak együttes felépítése esetére.

35 Meglepő, hogy a május 13-i presbiteri ülésen a felügyelő arról számolt be, hogy Kiss Benő segédlelkész - Mekis János és Olofson Miksa (pénzügyi számtanácsos) presbiterek társaságában - előző napon tárgyalt N. Szabados építőmesterrel, aki olyan feltételekkel állt elő, melyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben. Sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy milyen új feltételekről lehetett szó. Mindenesetre nagyobb vita után, mindössze három szavazatnyi többséggel úgy döntött a presbitérium, hogy nem hajlandó visszaadni az N. Szabados által letett bánatpénzt, mert a szerződés aláírása után lépett vissza a munkától.

36 Az egyházközség elnöksége ezután a szarvasi illetőségű dr. Melis János és Popják Pál által jegyzett vállalkozáshoz fordult. Ők hajlandónak mutatkoztak a templom felépítésére, ha annak alapja kőből készül, és a végösszeg meghaladhatja a 60 000 pengőt, ugyanakkor megfelelő nagyságú adományt is kilátásba helyeztek az építkezés céljára. A presbitérium megadta a felhatalmazást a velük történő megállapodásra. Az építkezést 58 000 pengőért vállalták. Korábbi referenciamunkáikként a zárni, a kunszentmártoni és a csugari vasútállomást, az öcsödi malmot, a békésszentandrási szőnyeggyárat és az ottani újtelepi iskolát, illetve a hontkirályfalvai evangélikus templomot említették.

37 A templom felépítéséről véglegesen az 1927. májusi gyülekezeti közgyűlés hozott határozatot. A szerződést május 16-án írta alá a felügyelő és Kiss Benő segédlelkész az építtetőkkel, akik vállalták, hogy augusztus 15-ig tető alá hozzák a templomot, s október 30-ig elvégzik a belső munkálatokat is 49 666 pengős költségvetéssel. A gyülekezet pedig azt vállalta, hogy amennyiben egy éven belül felépíttetné a lelkészlakást is, úgy köteles lesz a Melis-Popják céget felkérni a munBékésmegyei Hírlap 1927. április 14. GyEEI B. 11. Az 1927. április 15-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. GyEEI B. 11. Az Építkezési Bizottság 1927. április 21-i ülésének jegyzőkönyve. GyEEI F. 30; GyEEI Iktatókönyv 265/1927. N. Szabadosék szeptemberben beperelték az egyházközséget a 2000 pengős építési letét visszatartása miatt. Valószínű, hogy peren kívüli megállapodás történt, mert bírói ítéletnek nem találtuk nyomát. GyEEI F. 30. 174