A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése Augusztusban megkezdődött a felkészülés az építkezés megindítására. A felügyelő téglakölcsönről állapodott meg a Mezőberényi Téglagyár Rt.-vei, s kérte az esperest az építkezési kölcsönigény jóváhagyására.

28 Augusztus 11-én az egyházmegye építési bizottsága elfogadta, hogy a gyulai templom N. Szabadosék torony nélküli terve alapján kerüljön megépítésre a lelkészlakás nélkül.

29 Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes maga is igyekezett segíteni a munkálatokat. Az Arad-Békési Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye szeptember 7én megtartott közgyűlésén kifejtette, hogy „Ez a templomépítés nem csak a gyulai egyház ügye, hanem országos ev. ügy és különösen esperességünk ügye. Békésmegye túlnyomó részben az ág. h. ev. egyház tagja. Közkórházában minden gyülekezetünkből megfordulnak híveink. Egyházi becsületünk kérdése, hogy a megye székhelyén legyen gyülekezetünk, s annak legyen temploma! Ezért óhajtandó lenne, hogy ez épülő templomra egyházmegyénk minden gyülekezete vegyen fel némi összeget a költségvetésébe, esetleg több évre egymásután is, hogy a gyulai ev. gyülekezetnek ne csak temploma, hanem paplaka és tornya is legyen!" Javaslatát elfogadták, de annak nem találtuk nyomát, hogy a gyakorlatban is alkalmazták volna, hacsak az egyházmegye által kölcsönzött 3000 pengő nem ebből a forrásból került összegyűjtésre.

30 A véglegesített építési terv 1927. január 20-án érkezett meg Gyulára, melyet a városi építési hatóság március 3-án jóváhagyott. Ezek alapján jelent meg a március 16-i versenytárgyalási felhívás a templom felépítésére. Az ajánlatokat április 2án délelőtt 11-ig kellett beadni.

31 A másnapi presbiteri ülésen Juhász László javaslatára felállítottak egy, az építkezést ellenőrző bizottságot Safáry László másodfelügyelő elnökletével. Tagságát Horémusz István és Mekis János mérnökök, valamint Stéberl Mihály, Uhrin János (vízmester) és Falta Imre alkották. A beérkezett ajánlatokat az április 10-i ülésen értékelte a bizottság. Választási lehetőséget csak a Melis-Popják cég és N. Szabadosék terve között láttak. Véglegesen nem dönthettek, mert az építkezés anyagi fedezetét nem látták biztosítottnak. Ezért mindenekelőtt azt kérték a j>resbitériumtól, hogy mielőbb hozzon határozatot ennek biztosítása érdekében. Ok ugyanis csak az építkezésre fordítható költség nagyságának ismeretében választhatnak a tervek között.

32 2S GyEEI Iktatókönyv 126 és 128/1926; GyEEI F. 30. Augusztus 24-én vállalta a téglagyár, hogy 100 000 db téglát szeptembertől kezdve leszállít. A szerződést végül 1927 áprilisában írták alá, melyben 1000, darabonként 50 pengős, azaz összesen 5000 pengős árban állapodtak meg. Ezt túlteljesíthették, mert a későbbiekben 7197 pengős adósságról esett szó. 29 GyEEI F. 30. 30 Az Arad-Békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye 1926. szeptember 26-án, Békéscsabán tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1926. 6, 11. 31 GyEEI Iktatókönyv 19 és 44/1927; BML Gyula város 1399/1927. határozata; A pályázatot meghirdették a Vállalkozók Lapja illetve a Békés 1927. március 16-i számaiban. 32 GyEEI F. 30. Bojár Géza (Budapest) 80 987 pengő, dr. Ragdon István-Fehér Mózes-Hoffmann István (Gyula) 76 507 pengő, Botyánszky Pál-Drienyovszky János (Békéscsaba) 102 469 pengő, Heilinger Antal (Gyula) 95 639 pengő, Schriffert Antal (Gyula) 80 172 pengő, dr. Melis-Popják (Szarvas) 90 464 pengő, Nagy Szabados József 86 087 pengő, de ő elvállalta volna a munkák részletezése nélküli, 80 000 pengős átalányösszegben a kivitelezést. 173