A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Corneliu Pădurean: Házasságkötési viselkedésformák az aradi református népességnél a XIX. században

Házasságkötési viselkedésformák az aradi református népességnél... Ha a református hívőkre vonatkozó puszta számszerű adatokat követjük, látjuk, hogy számuk a XIX. században folyamatosan emelkedik. 1830 és 1900 között megtízszereződik, 523-ról 5936 lélekszámra emelkedik. A legnagyobb növekedést - több mint 2000 - a század utolsó évtizedében érték el. A más vallásokhoz viszonyított növekedés is jellemző: míg 1827-ben Arad vallási összetételében 1,3% volt a református hívő, 1900-ban már 11%-ra tehető. Az 1873-as kolerajárvány sem viselte meg különösen a református közösséget, az aradi 652 áldozatból 82 volt református (az áldozatok 12,56%-a).

9 Fontos megjegyeznünk, hogy Arad vármegye legnagyobb vallási közössége az ortodox egyházé. Ugyanakkor látható, hogy az Osztrák-Magyar Birodalomban jelenlevő vallások a református közösség növekedéséhez hasonló dinamikát mutatnak. Ezek a felekezetek (ortodox, római katolikus, görög katolikus, evangélikus, unitárius, izraelita) a tanulmányozott időszakban felfelé ívelő irányt mutatnak, minden felekezetben növekedik a hívők száma. Egyetlen visszahúzó erő ebben az időszakban az 1873-as kolerajárvány volt. A hívők számának alakulása a felekezeteken belül - így a reformátusoknál is - a természetes szaporulat, a migrációs folyamatok, valamint a vallásváltoztatás eredménye. Ugyanakkor egyes felekezetek eltűnnek a város életéből és a vármegyéből. Ez a helyzet az örmény katolikus és az örmény ortodox vallásúakkal, akik kis számban voltak jelen az egész évszázadban. Csökken az ortodox felekezet aránya is, bár számuk az 1. sz. táblázat két határidőpontja között 54,57%-kal nő. 1827-ben - mint a táblázat jelzi - Arad ortodox város, a lakosság 50,53%-a ehhez a felekezethez tartozik. A század végén, egy állandó csökkenési folyamat következtében a város vallási összetételében csak 20% a súlyuk. Ez a helyzet a természetes szaporulat negatív irányával magyarázható, mely hasonló a római katolikusok esetében is. Az aradi ortodox hitközösség anyakönyveinek vizsgálata szerint a természetes szaporulat 1857-1869 között 808 lélek; 1869-1880 között 682; 1880-1890 között már csak 194. Ebben a helyzetben az ortodox lélekszám növekedése - amikor a szerb ortodox lélekszám is csökken egyik összeírástól a másikig - nem volt lehetséges, csak a migrációs növekedés útján. Az ortodox lélekszám csökken, ami Erdély és a Partium más városaiban is kimutatható. Az 1. sz. ábra három város - Arad, Nagyvárad, Temesvár - vallási összetételét szemlélteti. E szerint Arad a legortodoxabb, míg Temesvár a legkatolikusabb város. Nagyvárad vallási összetételében szembetűnő az ortodox és görög katolikus felekezetűek kis aránya a többi valláshoz viszonyítva. A görög katolikus vallás kis hangsúlyú a másik két városban is. Ezekben a városokban vezető helyen találjuk a római katolikusokat és a református felekezetet, melyek között szinte teljes egyensúly alakult ki. Nagyvárad esetében jelentős (25,8%) az izraelita felekezet, mely kétszerese az aradi (11,1 %) és a temesvári (11,7%) jelenlétnek. 9 NL 1873. Halálozási anyakönyv. 155