A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Csobai Lászlóné - A 20-as telekkönyvi számmal a kimutatás felsorolja Pósán Jánost és Csorba Máriát. (Csorba Júlia 84 éves nyíradonyi adatközlő szerint szülei - Pósán Illés és Barnucz Flóra - leginkább románul beszéltek a családban); - Terdik György és Meszesán Mária a 99. telekkönyvi számon; - Cirják Mihályt, valamint nyolc Terdik családtagot sorol fel a kimutatás a 102. telekkönyvi számon. Annak ellenére, hogy a különböző összeírások esetleg az első elolvasás után nem sokat árulnak el az összeírt személyekről, valamennyi összeírás névanyaga használható a kutatásban. Az 1885-ös nyíradonyi közmunka-összeírásból

47 megállapítható, hogy összesen 265 főt írtak össze, akik közmunkára kötelezettek. A közmunkára kötelezettek neve mellett mindjárt az is ott szerepel, hogy hány igásállattal rendelkezik. Számba véve annak a húsz családnak a nevét, amelyre a kutatás során támaszkodtam jelen dolgozatomban, kivétel nélkül megtalálhatók az összeírásban. Valamennyien rendelkeznek egy vagy két igásállattal, de általában kettővel. A tényhez az is hozzátartozik, hogy az összeírt 265 főből 188 fő egyáltalán nem rendelkezik igásállattal. A községben a legtöbb igásállattal a következők rendelkeznek: - gróf Károlyi Tibor 36 igásállattal, - Tried Lajos 14 igásállattal, - Markos Ferencz 7 igásállattal. - Még hét 4-4 igásállattal rendelkező főt lehet összeszámlálni azok közül, akik kivétel nélkül magyarként vehetők számba. Amennyiben az összeírt 265 főből 188 fő egyáltalán nem rendelkezett igásállattal, úgy összesen csupán 77 fő rendelkezett igásállattal. Összesen 212 igásállatot írtak össze, melyből 128 házas, házzal rendelkező, 62 hazátlan, ház nélküli, melyből (a 265 fő) 214 igás napszámot és 954 kézi napszámot teljesített. Ez a dokumentum is mutatja a kötelezettek vagyoni helyzetét, és természetesen egyben Nyíradony község 1885. évi állapotának társadalmi differenciáltságát, tagozódását. Nyíracsád és Nyírábrány hasonló nagyságú, de későbbi telepítésű Nyíradonynál, mint ahogyan már utaltam is rá. Nyíracsád lakossága 1994-ben 4272 fő, Nyírábrányé viszont csak 3900 fő. Mindkét településen a lakosság nagyobbik része görög katolikus vallású, a reformátusok és a római katolikusok mellett. Mindkét településen, a polgármesteri hivatal nyilvántartásai szerint, a görög katolikus vallásúak között a legnagyobb gyakorisággal a következető családnevek szerepelnek: 47 HBML Nyíradony közmunka-összeírás 1885. V. 658/b 2. 148