A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Krupa András: Grin Igor 60 éves

Grin Igor 60 éves Tudományszervezői működése is tükrözi a céltudatos és sokoldalú vezetői törekvését. Másfél évtizeden át fő szervezője volt a román nemzeti kisebbség körében megvalósult román néprajzi tábornak, s részt vett a hasonló szlovák néprajzi gyűjtőtáborok munkájában is. Kezdetektől figyelemmel kísérte a méltán nagy nemzetközi tudományos érdeklődést kiváltó Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferenciát, s 1995-től e sorok írójának egészségügyi okból való távozása miatt vezető titkáraként a helyébe lépett. Ugyancsak e sorok szerzőjével közösen kiemelkedő színvonalon szerkesztette a város népéletének legszélesebb körű feldolgozását tartalmazó Békéscsaba néprajza (1993) című monográfiát. A vaskos kötetben jelent meg a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok, kölcsönösség jegyében íródott Epikus szájhagyomány, népballadák, népdalok című elemző és dokumentatív, nagy ívű tanulmánya. Külön kell szólnunk művelődéspolitikai közreműködésének arculatáról is. Szakjához illően természetes volt, hogy több éven át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei nemzetiségi bizottságának, majd néprajzi szakosztályának az elnöke, egy évtizeden át tagja a Békés Megyei Tanács nemzetiségi bizottságának, majd 1994-től a Békéscsaba Megyei Jogú Város művelődési és sportbizottságának is. Rendszeresen vesz részt a Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságában; 1996-tól az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága tagjává választották. Életpályáját megfontolt, meghatározott kutatói habitus jellemzi, melynek vezérfonala a hazai szerbek és horvátok epikus hagyományának minél részletesebb, minél teljesebb feltárása. Minden tanulmányában, írásában a magyarországi délszláv népköltészet újabb és újabb oldalát ismerhetjük meg. Életművét a gondos, fokozatos egymásraépítés, a kutatott kör állandó szélesítése jellemzi a hősénekeken, a szerelmi, a lakodalmas, a katona és tréfás dalokon át egészen a mesékig. Ennek remek tanúságtevői a főként magyar, de szerb és román nyelvű tanulmányainak sora és könyvei. Most csupán két kötetét említem, a kezdetekből származó, az ún. Battony ai Füzetek sorozatában kiadott, Délszláv epikus hagyományok Battony án с gyűjteményét és a főművének is tekinthető Szerb népi énekek (Debrecen, 2001) című pompás könyvét. A délszláv etnikai csoportok folklórjának feldolgozásával párhuzamosan természetes ösvény vezetett a román és szlovák szájhagyomány kutatásáig, és ezzel együtt a nemzetiségi sors, a nemzetiségek népi kultúrájának, művelődéspolitikájának érzékeltetéséig, múzeumi bemutatásáig. így válik teljessé Grin Igor sok évtizedes stúdiuma. A PhD tudományos fokozatot 2000. november l-jén szerzi meg, melyet akár kutatói, tudományos búvárkodása betetőzéseként is értékelhetjük. Amint a fentiekből kitűnik, Grin Igor sokszínű egyéniség. Figyelme az élet, a társadalom több területére is kiterjed, de mindenekelőtt tudós kutató, akinek nagy lehetősége volt arra, hogy egész eddigi életén át azzal foglalkozzék, amelyet kedvel, s amely a hazai és külföldi néprajzi körökben, muzeológusainál számára tiszteletet és megbecsülést szerzett. 9