A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig zeti Kormány megbízásából pedig Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár írta alá. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a fegyverszüneti szerződés aláírása után látott hozzá az új államszervezet kiépítéséhez. Legelső feladatának a demokratikus hadsereg megszervezését tekintette. Megkezdődött a felbomlott közigazgatás újjászervezése, az új belügyi és igazságügyi apparátus kiépítése, a közrend biztosítása, az újjászerveződő rendőrség bűnügyi osztályának megalakítása, a háborús bűnök elkövetésével gyanúsítottak felkutatása. A politikai rendőrség megszervezésében kezdettől - a szovjet és állambiztonsági szervek képviselőinek közreműködésével és tanácsával - Péter Gábornak volt fontos szerepe. 1945. március elején megalakult a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya, júliusban pedig létrehozták a gazdasági rendőrséget. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. januári rendeletével újjászervezte az önkormányzatokat és a közigazgatást. Az ideiglenes törvényhatósági bizottságok és képviselő testületek megválasztásával és összetételével kapcsolatosan a jogszabály úgy intézkedett, hogy azokban minden demokratikus párt, illetve a szakszervezeteken keresztül a társadalom minden rétege arányos képviselethez jusson. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26. rendelete - a polgári jobboldali és fasiszta politikai és félkatonai szervezetek feloszlatásáról - a fasizmus maradványai radikális felszámolásának a jegyében fogant. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte az ún. zsidótörvényeket, és rehabilitálta az ellenforradalmi rendszerben baloldali meggyőződésükért elítélteket. A népbíróságok végezték a háborús bűnösök büntetőjogi felelősségre vonását. 1945. február-márciusban megalakultak a földigénylő bizottságok, március 17én a kormány elfogadta a földosztásról szóló rendeletet, majd a bizottságok átalakultak földosztó bizottságokká, és a földosztás is befejeződött augusztus végére. A végrehajtott földosztás felszámolta a nagybirtokrendszert, megszüntette a nagy- és középbirtokok gazdasági hatalmát Magyarországon. Az 1944. március 19-i német megszállás után rendszeressé váló légitámadások, majd szeptember végétől a több mint fél éven át tartó frontharcok romhalmazzá változtatták az országot. A fővárosban több mint 13.000 lakás megsemmisült, több mint 18.000 lakhatatlanná vált. Szinte teljesen megbénult az egész ország közlekedése. Felrobbantották a vasúti és közúti hidak jelentős részét. A németek szétrombolták a vasúti sínhálózat és pályatestek közel 40 %-át. A gyárak, üzemek és vállalatok 90 %-át érte kisebb-nagyobb károsodás. Az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelések is súlyosan károsodtak. A háborús károk a nemzeti vagyon 40 %-án.ak feleltek meg, ami a hadmüveletekből, s főleg a bombatámadásokból és az egymással szemben álló hadseregek szükségleteinek a kielégítéséből származott, illetve a veszteségeket növelte még a nemzeti vagyon jelentős részének Ausztriába és Németországba való szállítása is. Az anyagi károk mellett Magyarország második világháborús embervesztesége kb. 750.000-re tehető. Az ország jóvátételi kötelezettségei tovább nehezítették a helyreállítást. A fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarország a Szovjetuniónak 200, Jugoszláviának 70, Csehszlovákiának 30 millió USA-dollárt volt köteles hat év alatt természeti javakban - világpiaci áron számítva - fizetni. Az ország belpolitikai helyzetét jellemezte, hogy 1945 nyarára a pártok az egész országban kiépítették szervezeteiket, és ezzel nagyjából egyidejűleg lazultak kapcsolataik, ellentéteik pedig fokozódtak. Az MKP befolyását mutatja, hogy 1945 február525