A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 523-556. A MAGYAR-ROMÁN TÁRSASÁGOK TÖRTÉNETE 1945-1950-IG - Csobai Lászlóné /. Magyarország bel- és külpolitikai helyzete a második világháború végén Magyarország 1944 őszén fokozatosan hadműveleti területté vált és egyben megszállt országgá. A harcoló csapatok 1944. szeptember 23-án érték el az ország délkeleti határait, az első magyarországi települést, december közepére a Tiszántúl jelentős része is a szovjet csapatok kezére került, és a hadműveletek 1945. április közepéig tartottak. A front elvonulásával általában a legtöbb helyen megalakulnak az új hatalmi szervek nemzeti bizottság néven. Ezek legfontosabb teendői a halottak eltemetése, a háborús romok eltakarítása, a járványok megelőzése, a közélelmezés megszervezése, a termelés újraindítása, stb. A felsoroltak mellett fontos szerepük volt még a szovjet hadsereg ellátását biztosító szolgáltatások, különösen a közmunkák megszervezésében, amelyek a front állásától és szükségleteitől függően érintették általában a polgári lakosságot. Az országban zajló események alakulását befolyásoló tényező lett az illegalitásból kilépő Magyar Kommunista Párt. A párt akcióprogramját 1944. november 30-án a debreceni Néplap hasábjain tette közzé. A program a következő fontosabb követeléseket és intézkedéseket tartalmazta: a. a nemzet aktív részvétele az ország felszabadításában, b. a fasiszta szervezetek feloszlatása, a háborús bűnösök felelősségre vonása, с a népellenes törvények és rendeletek hatálytalanítása a demokratikus szabadságjogok egyidejű biztosításával, d. az igénylők közreműködésével radikális földreform bevezetése, e. a nagytőke befolyásának korlátozása, a munkások és alkalmazottak szociális helyzetének javítása, f. a sztrájkjog törvényben való rögzítése g. őszinte együttműködés a szomszédos államokkal és a nyugati szövetséges nagyhatalmakkal, h. barátság kiépítése a Szovjetunióval, i. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, vagyis a koalíció mielőbbi létrehozása, amelyben az ország valamennyi demokratikus és antifasiszta erejének egyesülniük kell.

1 A Magyar Nemzeti Függetlenségi front 1944. december 2-án alakult meg Szegeden, az MKP, a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP), a Polgári Demokrata Párt (PDP), és a szakszervezetek részvételével. A front tagjai a Magyar Kommunista Párt akcióprogramját - kisebb módosításokkal - saját közös programjukként fogadták el. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot és programját a Szovjetunió, mint Magyarország további sorsáért felelős szövetséges nagyhatalom az antifasiszta nagyhatalmak 'IZSÁK 1938. 11. 523