A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba gezték az igehirdetéseket a háború kitörése előtt. Először ugyanis csak az 1917 húsvétján megtartott istentiszteleten találkozunk a nevével.

153 Önálló gyulai lelkész meglétére utal viszont az, hogy a simonyifalvaiak emlékezetében még ma is élénken él Gyulához tartozásuk tudata.

154 Simonyifalvát pedig a trianoni békeszerződés Romániának juttatta, tehát ez a kapcsolat csak az első világháború végéig működhetett. A világháború kitörése súlyos megpróbáltatásokat hozott a fellendülőben lévő gyülekezeti életre személyi és anyagi téren egyaránt. A gondnokot rögtön a háború kezdetén behívták katonának, s az egyházközség pénzügyeinek rendbetételére 1916ban magának az esperesnek kellett kiszállnia. Igazából 1924-ig sem sikerült megnyugtató módon rendezni az anyagi jellegű problémákat, noha a felügyelő egy prosperáló banknak volt a vezérigazgatója. A segédlelkész bizonytalan idejű katonai szolgálata mellett 1915 és 1926 között nélkülözni kellett a férfi elemi iskolai hittantanár és a kántor személyét is. Az egyik legsürgetőbb feladatot azonban az jelentette, hogy olyan helyet találjanak, ahova össze lehet hívni a gyülekezet tagjait, mivel a világháború kitörése után, 1914 novemberében katonai célokra foglalták le az iskolát.

155 A karácsonyi istentisztelet kifejezetten emiatt maradt el.

156 Az igehirdetések számára új helyszínt kellett keresni, és ez nem volt egyszerű feladat. Az állami elemi és a polgári leányiskolát az ősz folyamán átalakították a Vöröskeresztes Egylet kórházává. Decemberben az összes belvárosi elemi iskola, a gimnázium és néhány középület az ideiglenes hadikórháznak adott helyet. Hosszabb-rövidebb időre később is lefoglalták az iskolákat. Az állami elemit például 1915 októberében végleg megszállta a katonaság. A tanítást délutánonként a főgimnázium épületében oldották meg, míg december közepén onnét is ki nem kellett költözniük. 1917 nyaráig a Békésvármegyei Kaszinó (a mai várszínház irodaépülete) termeiben folytatták az oktatást.

157 Ez önmagában is elég magyarázat arra nézve, hogy miért húzódott el olyan hosszan a megfelelő istentiszteleti helyszín keresése. Nem csak 1914 karácsonyán maradt el az igehirdetés, de a következő évi húsvéti istentisztelet megtartásáról sincsen adatunk. Végül a reformátusok segítettek: 1915 májusában, áldozócsütörtökön, a Munkácsy út végén, a Kenyérsütő út 6. szám alatti elemi iskolájukat engedték át. Ez is csak ideiglenes helyszínnek bizonyult. Valószínűleg a további katonai beszállásolások miatt kellett innen is tovább állni, mert pünkösd első vasárnapját már a Városház utcai, volt anyakönyvi hivatal helyiségében ünnepelték eleink.

158 Érthetetlen, hogy a gyülekezet miért csak 1916 májusában követte az állami elemi iskola vándorlását abba a Békésvármegyei Kaszinóba, melynek elnöki tisztét a felügyelő töltötte be. 1918 karácsonyáig a kaszinó nagytermét használták istentiszteleti célokra.

159 ш Békés 1917. április 1. 154 Jakab Béla jelenlegi gyulai, de egykori simonyifalvai lelkész szóbeli közlése. 155 Békés 1914. november 15. lSÍ Békés 1914. december 20. 157 SCHERER 1938. II. 330-331. 158 Békés 1915. május 9, május 16. Az említett iskolát 1916. február 13-i tudósítás szerint egy földrengés megrongálta. 159 Legalábbis az 1915 karácsonyi istentisztelet megtartásáról nincs adatunk, pedig Knyihár a foglyoknak ekkor is tartott igehirdetést, tehát ha a városi prédikáció elmaradt, akkor az csak a helyhiánnyal lenne magyarázható. Békés 1917. április 1, május 13, május 27, 1918. május 5, május 12, december 15. 516