A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása Ez az előbbiekkel együtt eléri a 2045 К bevételt.

118 Könnyen belátható, hogy a tervezett bevétel döntő hányadát a közvetlen, illetve közvetett formában megnyilvánuló állami támogatás tette volna ki. Az 1914-es évre az adófizetők száma elérte a 170 főt, de az adóhiány még ekkor is 1006 koronára rúgott. Az állami egyenes adó 10%-ából 463 К 79 fillér, a személyi adóból pedig 419 K, azaz összesen 882 К 79 fillérnyi bevétellel számoltak.

119 Az adót Sülé József gondnoknál kellett befizetni két részletben, március és szeptember hónapban. Kirovása ellen pedig Nagy Jenő ellenőrnél lehetett fellebbezni.

120 Az adóívek átolvasásakor kitűnt, hogy az 1907-ben összeírt 126 adóalanyból 1909-ben mindössze 24 volt rendszeres adófizetőnek tekinthető, s mellettük még 46 fő fizetett be némi adót, de a teljes kiszabott összeget mindössze húszan fizették meg. Az adófizetési morál a későbbiekben sem javult lényegesen. 1914-ig még 25 családfővel, és 19 feleséggel, ill. özveggyel, azaz 44 személlyel bővült az adófizetők névsora. Ehhez képes 1913-ban mindössze 32 személy rótta le adótartozását, illetve annak egy részét. Összességében megállapíthatjuk, hogy a rendszeresen adózók száma nem haladta meg a 42-őt, a néha-néha fizetőké pedig a 83-at. Eszerint tehát 55-en egyáltalán nem fizettek adót az egyházközségnek. Ennek ellenére nem tudjuk, hogy bármiféle lépést is tettek volna az adóhátralékosok ellen. A 6 és fél dokumentált év során (1908 és 1914 nyara között) 13 személy fizetett be 5 koronáig terjedő adót, tizennyolcan fizettek 5 és 10 korona közé eső összeget, s ugyancsak ennyien 10 és 20 korona közöttit. 20 és 50 korona közötti összeggel 22 személy adózott, míg az 50 és 75, a 75 és 100, valamint a 100 és a 150 korona közti összeget fizetők száma egyaránt 3-3 személy volt. 200 koronán felül mindössze VáradiSzakmáry Arisztid 216 koronás adófizetését regisztrálták. Az egyházmegyei számvevőszék nem minden alap nélkül figyelmeztette tehát 1916-ban a gyülekezetet arra, hogy szorgalmazza a felhalmozott adóhátralék behajtását, s a számadásait rendszeresen vezesse. Ez utóbbi figyelmeztetésre azért volt szükség, mert a gondnokot elvitték katonának, s a háború kitörése, azaz 1914. július vége óta nem könyvelték el sem a bevételeket, sem a kiadásokat. 1914 elején már 813 К 47 fillért tett ki az adóhátralék, s ez csak növekedett, 1915. december 31-én már 1891 koronára rúgott.

121 Uhrin Károly egyházmegyei számvevő az esperessel együtt 1916. január 21-én személyesen szállt ki Gyulára, hogy áttekintsék az egyházközség pénzügyeit, és rendbe tegyék a könyvelését. Megállapították, hogy „az adófőkönyv vezetése, az adókivetés megállapítása megfelelő módon történik. A pénztárkönyv vezetése azonban hiányos annyiban, amennyiben az alapok-ra adományozott összegek nincsenek bevezetve s így azok sehol sincsenek elszámolva."

n2 A számvevők szerint 10-12 éves (noha maga a gyülekezet is csak 8 éves!) hátralékok is előfordultak. Utasították az egyházközséget, hogy gondoskodjék egy ideiglenes gondnok megválasztásáról. BML, Ladics-hagyaték: 191.4—1915-ös költségvetés tervezete. BML, Ladics-hagyaték: 1914-es és 1915-ös költségvetés. Mitykó Mátyás 1914-es adóíve. Jegyzökönyvek С 12. Egyházmegyei jegyzőkönyvek 1916. 77, 80. Egyházmegyei jegyzőkönyvek 1916. 75-77. 509