A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba lelkészi- illetve tanítói tiszteletdíj kifizetéseket. Összességében mégis kijelenthetjük, hogy e döccenők dacára is, gazdaságilag megalapozottnak tekinthető az egyházközség működése. Olyannyira, hogy 1910 elején templomépítésről hoztak határozatot. Méghozzá nagyszabású tervvel állhattak elő, hiszen a gyűjtést az építendő székesegyház alapjára''' hirdették meg. Ennek apropójául egy adomány szolgált: az 1910. január 20-i közgyűlésen az elköltözött gondnok 100 K-t adott az egyház céljaira. Ezt az összeget a székesegyház alapjára meghirdetett gyűjtés első adományának tekintették. A gyűjtésre ekkor 300 К jött össze, míg a harmónium-alapon ugyanekkor 121 К volt.

110 Az év végéig a templomépítési alapon 1000, a harmónium alapon pedig 140 korona gyűlt össze. Az előbbi alapot a Ladies dr. által igazgatott Békésvármegyei Takarékpénztár Rt. 1909-1918 között évi 100-100 koronával támogatta.

111 Az 1910-es leltár szerint az egyházközség vagyonát emellett 17 db. énekeskönyv, valamint egy úrvacsorai kehely, egy ostyatartó és egy oltárterítő gyarapította, s még 10 énekeskönyv vásárlását tervezték be.

1

'

2 Ez azonban elmaradhatott, mert az 1913-as leltár a fehér oltárterítőn, a feliratos úrvacsora kelyhen, az ostyatartó szelencén és tálcán kívül csak 16 db énekeskönyvről, egy nagyobb tálcáról, egy boros kannáról és egy, az úrvacsorai kellékek tárolására szolgáló fadobozról tud.

113 Az oltárterítőre, aminél az anyagköltség 87 K-t. a munkadíj pedig 80 K-t tett ki, a hívektől Gyuláról 142 K, Békéscsabáról 15 К adomány érkezett. A hiányzó 10 koronát az egyházközség pénztárából pótolták. Az éves bevétel 859 K, a kiadás 580 K, a pénzmaradvány pedig 279 К volt. Ez mégsem szerepelhetett pozitívumként, mert az előző években tetemes hátralékot halmozott fel a gyülekezet. (Részben abból adódóan, hogy 1909-ben szedték be először az adót, de főként a meglehetősen hanyagul kezelt adófizetési kötelezettségből származóan.) így az 1910-es költségvetési évet a korábbiénál csaknem 5 koronával magasabb, 1057 К 72 filléres hátralékkal tudták csak befejezni a jegyzőkönyv tanúsága szerint. Szerencsénkre az egyházközség pénztári naplója az 1910-1914 közötti évekről fennmaradt, amiből pontosan nyomon követhetjük a gazdálkodást. Eszerint 1910-ben a kiadások valóban 580,52 koronára rúgtak, a bevételi rovat viszont mindössze 757 К 25 fillérről tud. Ha igaz a beszámoló, akkor 101,39 koronát nem könyveltek le. Ez könnyen megeshet, mert elég lazán kezelték a könyvelést. Ahogy az 1916-os ellenőrzés során kiderült: a külön célra tett adományokat egyáltalán nem szerepeltették a pénztárkönyvben. A presbitérium az 1911. évre az adókivetést 841 К 76 fillérben határozta meg, amiből 168 koronát természetbeni járulékként számolva, a várható éves készpénz11(1 BML, Ladics-hagyaték: 1910. január 20-i közgyűlés jegyzőkönyve. 111 Békés 1910. március 13, 1912. március 10, 1913. március 12, 1914. március 29, 1918. április 18. 112 BML, Ladics-hagyaték: Szántó József gondnok által összeállított zárszámadás az 1910-es évre, s költségvetési tervezet 191 l-re. Az 1913-as közgyűlés határozataiból az demi ki, hogy a békéscsabai evangélikus főgimnázium tanulóifjúsága 1 darab áldozó kelyhet, 1 darab ostyatartót, és 1 darab ostyatálcát ajándékozott a gyulai egyházközségnek. 113 Jegyzőkönyvek. C. 12. 506