A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba tartotta a kapcsolatot. Valószínűtlen tehát, hogy őt kihagyták volna az egyházközség vezetéséből. Igaz, miután sikertelenül pályázta meg a város főszámvevői állását (a pénzügyigazgatóság melletti számvevőségen dolgozott), 1915 őszén a saját kérésére áthelyezték a csáki járás számvevői tisztébe, a temesvári pénzügyigazgatósághoz. Távozását sajnálattal vette tudomásul a város közönsége, mert a „mindig kedélyes egyénisége és szellemes modora révén társadalmunk közkedvelt tagjává lett." Nem lehetett tartósan távol, mert 1917-ben járási számvevőnek nevezték ki a gyulai főszolgabíró mellé.

88 1923 áprilisában az egyházközség pénztárnokaként jelenik meg előttünk.

89 1929ben, Budapestre történt áthelyezésekor „városunk közkedvelt és szellemességéről ismert tagja"-ként aposztrofálták az egyébként kaposvári születésű fiatalembert.

90 Az régi vezetőségnek több mint 40%-a kicserélődött. Két főről tudjuk, hogy elköltözött, egyről pedig, hogy időközben elhalálozott. A másik két esetben nem tudjuk a váltás okát. Az új vezetőség társadalmi összetételét tekintve a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozók aránya 1 fővel, azaz 33%-ra emelkedett (ügyvéd, gyógyszerész, vendéglős és kereskedő), számuk a földműves foglalkozást űzők rovására nőtt, az б részarányuk így 8%-ra csökkent. Az állami alkalmazottak aránya viszont változatlanul magas maradt. Az evangélikus egyházi élet megindulása az új gyülekezetben A szervezeti forma 1907 végére adott volt, de a tartalommal való kitöltése némi késedelmet szenvedett. Erre enged következtetni Szeberényi Lajos Zsigmond 1908. március 2-án, dr. Ladies Lászlóhoz intézett levele, melyben arra kérte a felügyelőt, hogy hívjon össze közgyűlést, amelyen döntenének az istentiszteleti alkalmakról, valamint a költségvetésről. Ennek időpontjáról - a csabai egyházközség elnökeként - б is értesítést kért, hogy a gyulai „leányegyház további berendezkedésére nézve utasítással szolgálhassak. '

m Az első közgyűlés megtartására azonban majdnem egy esztendővel később, csak 1909. január 10-én került sor. Az ezt előkészítő presbiteri gyűlésen elhatározták, hogy évente öt istentisztelet megtartását kezdeményezik: karácsonykor, húsvétkor, áldozó csütörtökön, pünkösdkor és reformáció napján. Húsvétkor úrvacsora osztással, áldozó csütörtökön pedig a helyi reformátusok hagyományához igazodva - konfirmációi ünnepéllyel összekötve. Gyűjtést hirdettek harmónium vásárlására, melyre a presbiterek 85 K-t helyben összeadtak.

92 Az 1909. január 10-én, vasárnap délután 3 órakor megtartott első közgyűlés Békés 1917. május 6. Olofson 1882-ben született. Békés 1910. szeptember 11, 1915. július 4, szeptember 26; Dr. Vangyel Endre visszaemlékezése. Gyulai Evangélikus Egyházközség irattára B. 4. Békésmegyei Hírlap 1929. október 22; Békés 1929. október 23. BML, Ladics-hagyaték: dr. Szeberényi Lajos Zsigmond 1908. március 2-án, dr. Ladies Lászlóhoz intézett levelében még mindig kísért a leányegyház elnevezés. BML, Ladics-hagyaték: 1908. december 13-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. Ehhez képest a Békés 1911. április 16-i száma arról tudósított, hogy úrvacsora osztás áldozó csütörtökön, karácsony első napján, s most kivételesen húsvétkor is lesz. 502