A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba idejének 25. évfordulója alkalmából, előzékenységével... széles körben rokonszenvet és tiszteletet szerzett magának" 1908-ban postai ellenőrré lépett elő. 1922 tavaszán, 65 évesen halt meg szívszélhűdésben. „Derék tisztviselő... általános tisztelet- és közbecsülésben álló polgár" volt.

82 Poppel Gyula királyi főmérnökként dolgozott az Államépítészeti Hivatalnál. Az „agilis..., széles körben kedvelt, szimpatikus főmérnököt" már 1908-ban elhelyezték Gyuláról, a Szabolcs vármegyei Államépítészeti Hivatal főnökévé nevezték ki.

83 Oszuszky János a Komló szálloda főpincéreként kezdte karrierjét. Apósa halála után átvette annak vasút melletti vendéglőjét. Elismerést szerzett a szakmájában, hiszen 1924-ben az Ipartestület a vendéglős tanoncokat vizsgáztató bizottság elnökéül őt választotta meg. A vendéglősök szakosztályának elnöki tisztét is ellátta. Dalos kedvű egyén lehetett, hiszen az Erkel Dalkör alapításában is részt vett.

84 Haláláig, 1929ig tagja maradt a gyülekezet vezetőségének. Juhász Imre a gyulai 2. honvéd gyalogezred törzsszámvevőjeként az Enyves út 20. szám alatt lakott. Az 1911-ben alapított megyei méhészegyesület elnöke volt. „Hosszú és kötelességhü" szolgálatáért megkapta a koronás ezüst érdemkeresztet. Milec Pálról csak annyit tudunk, hogy földbirtokosként Bicerén élt. Cinkóczky Jánosról semmilyen konkrét adatot nem találtunk, ha csak nem azonos az 1867-ben, Szarvason született, nemesi származású gazdálkodóval. Az tény, hogy 1910-ben két Cinkóczky fiú is tanult a gyulai gimnáziumban.

85 Összességében megállapítható, hogy az egyházközség tisztviselői a legvagyonosabb, köztiszteletben álló emberek közül kerültek ki. A felügyelő és az első gondnok személyének kiválasztásában ez a tény mindenképpen szerepet játszhatott. Azt is jellemzőnek tekinthetjük, hogy öt esztendő alatt a tisztségviselői kör fele kicserélődött. Míg a négy vezető tisztviselő közül csupán a jegyző-tanító nem szerepelt a városi virilisek listáján, a nyolc presbiter között viszont mindössze egyetlen olyan személy akad csak, akivel találkozhatunk az említett listán. Az is feltűnő, hogy milyen kevés közöttük a tősgyökeres gyulai. Ladies Lászlón kívül, akinek az édesapja volt betelepülő, talán még Oszuszky Jánosról és Nagy Jenőről meg esetleg Juhász Imréről tételezhetjük fel a gyulai születést. A hívek társadalmi helyzetét közel sem tükrözte vissza az egyháztanács összetétele, hiszen az csaknem 60%-ban állami hivatalnokokból (tanár, tanfelügyelő, bíró, mérnök, postás, katona illetve egy állami cég vezetője), negyed részben pedig a szolgáltatási szektorban dolgozó vállalkozókból (ügyvéd, gyógyszerész és vendéglős) tevődött össze, míg a földművesek képviselői maximum a 16%-át (2 fő) alkották az első presbitereknek, akik között egyetlen egy iparost sem találunk. 82 Békés 1908. július 5, 1909. április 25; 1922. április 5.: nekrológ. 83 Békés 1907. július 21, 1908. október 18. 84 BML, Ladics-hagyaték: 1907-es összeírás; Békés 1924. január 9, 1929. augusztus 7. 85 BML, Ladics-hagyaték: 1907. december 15-i gyűlés jegyzőkönyve; Békés 1911. március 12, április 23, 1912. június 2; az 1907-es összeírás mindössze egy Czingulszky János nevű folyamőrről, illetve egy Csehlóczky János tanyásról tudósít, akiket esetleg nevük összecsengése alapján összefüggésbe hozhatnánk Cinkóczkyval. A Márki-féle megyetörténet (511. p.) Szarvason ismer egy Cinkóczky János nevű gazdálkodót. A Cinkóczky-fiúkra vonatkozóan: A gyulai r. kath. Főgimnázium értesítője az 1909-1910es tanévről. Gyula, 1910. 129, 132.: Lajos az első osztályba, András a negyedikbe járt. 500