A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba Kosa László szerint az egyik első evangélikus istentiszteletet a református iskola egyik tantermében tartották, bár mi ennek nem találtuk nyomát.

62 Mindezek mutatták, hogy a kiválásból adódó pénzügyi feszültség ellenére a két felekezet közti jó viszony megmaradt. Az egyltázközség lélekszáma Az 1900. évi népszámlálás során, Gyulán és közvetlen környékén csaknem 800 evangélikust írtak össze. Ehhez képest az egyháztagokat 1907-ben összeíró személy mindössze 402 lélekről tudott. Több mint a felük, 211 gyermek (125 fiú és 86 lány) volt, a felnőttek száma tehát 191 főt tett ki.

63 57 tisztán evangélikus család élt ekkor Gyulán 171 gyermekkel. Az evangélikus fiúk 77%-a (99 fő), a lányok 74%-a (72 fő) tarozott hozzájuk, noha a családfők mindössze az összes evangélikus adózó 46%-át tették ki. A gyulai evangélikus népességnek 64%-át alkották a tisztán evangélikus családban élők, de az egyházi adónak csak alig harmada, mindössze 36,7 %-a származott tőlük. Ez abból adódott, hogy kb. negyedrészük tanyán (Eperjesen) lakott, és a 70%-uk földműveléssel foglalkozott, akiknek egyharmada csupán napszámosként jutott keresethez. Az egyházközség meghatározó tagjai, egy-két kivételtől eltekintve (mint Kulitzy Nándor, vagy Váradi-Szakmáry Arisztid), nem közülük kerültek ki. A többiek vegyes vallású családok evangélikus tagjai voltak. 12 személynek református, 11-nek katolikus, 13-nak pedig ismeretlen vallású volt a párja. 18 nőtlen fiatalemberrel, 7 özveggyel és 12 ismeretlen jogállású személlyel találkozunk az összeírásban. A név szerinti összeírás a 18 éven felüliekre terjedt ki. 18-30 év között 14, 3050 év között 49, 50 év felett pedig 10 személyt regisztráltak. A legidősebb mindössze 67 éves volt, igaz, hogy 79 esetben nem tűntették fel az illető személy életkorát. Tanulságos egy pillantást vetni a gyermekszám alakulására. Egy olyan földműves-napszámos családot találunk, akik 12 gyermek felnevelésére vállalkoztak, közülük 10 fiú és 2 leány született, míg az egyik béres családjában 9 gyermeket neveltek. A korszakban már nem kimagasló, 7 gyermek vállalására 4 család esetében került sor. 3 család 6,10 család 5, 5 család 4, 12 család 3,17 család 2,19 család pedig 1 gyermeket vállalt az összeírásig. Ugyanakkor 78 név esetében nem szerepel gyermekszám. Vagy azért, mert nem volt gyermeke, vagy pedig az összeíró volt figyelmetlen. (A tanyasiak összeírását meglehetősen elnagyoltan intézték.) A társadalomban elfoglalt pozícióra leginkább a foglalkozásból, illetve a jövedelem után fizetendő állami adó mértéke szerinti nyilvántartásból vonhatunk le következtetéseket. 59 esetben nem lett feltüntetve a fizetendő adó nagysága. Érthetetlen ez a pontatlanság, hiszen az egyházi adót az állami adó mértéke után kellett megállapítani. A maradék 90 személyből 34-en 10 korona alatti összeggel adóztak. Tanyások, cselédek KOSA 1994. 117.: Pedig a református egyház kb. az adófizetői tizedrészét veszítette el az evangélikusok kiválásával. BML, Ladics-hagyaték: A gyulai evangélikusok 1907. évi összeírása. 494