A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba mázó lista május 16-án készült el.

52 Ezek szerint a népszámlálásban szereplőknek alig 60%-ához jutottak el az összeírok. A listán szereplő 128 adófizető viszont az egyházközség 1914-ben nyilvántartott adófizetőinek a 90%-át jelentette. A gyülekezet hatóköre tehát alig valamivel haladta csak meg az első világháború kitöréséig az 1907-ben összeírtakat. Ha nem a jegyzőkönyvvezető hanyagságáról van szó, akkor abban is a kívülről való erőltetés, illetve a hívek érdektelensége jutott kifejeződésre, hogy az 1907. június 3-ra összehívott újabb gyűlésen még az előzőnél is kevesebben jelentek meg. A résztvevők ebből okulva azt mondták ki, hogy a hívek csekély száma miatt Gyulán csak fiókegyház jöhet létre. Felügyelővé dr. Ladies Lászlót, az egyházi adó beszedésével megbízott gondnokká pedig Herczberger Józsefet választották meg. Az összeírás nyomán megállapítást nyert, hogy a gyülekezet tagjainak száma 410 főt tesz ki, az adóalapjuk pedig 4377 koronára rúg. A jelenlévő esperest megkérték, hogy folytasson tárgyalásokat a helyi református egyházközség vezetőségével arról, hogy a továbbiakban is hajlandók lesznek-e a templomot, a harangozást és a temetőt az evangélikus híveknek olyan feltételek mellett átengedni, mint ahogyan azt a csabai evangélikusok megengedik az ottani reformátusoknak. Végezetül elfogadták Váradi-Szakmáry Arisztid javaslatát, hogy a polgári iskolában és a gimnáziumban tanuló evangélikus diákok hitoktatására Kulitzy Nándor állami iskolai tanítót és hitoktatót kérjék fel.

53 Fennmaradt az egyházközségnek 1907-ben készített pecsétje, mely még sokáig használatban volt (1. kép). Az egyházmegye 1907. augusztus 15-én, Aradon megtartott közgyűlése a Gyulai leányegyház(l) megalakulását hagyta jóvá.

54 Az evangélikus egyház ekkor hatályos törvénykönyve szerint a fiókegyházat a leányegyháztól az különböztette meg, hogy amíg az előbbi sem lelkészt, sem tanítót nem tudott alkalmazni, addig az utóbbinak volt saját tanítója. Gyula helyzete talán ezért volt kétséges, hiszen annak ellenére folyamatosan Békéscsaba fiókegyházának tekintette magát, hogy több tanítót is alkalmazott. Saját iskolája azonban nem volt, s a törvény szövegéből kimondatlanul is az következett, hogy leányegyháznak csak a saját iskolájában tanítót alkalmazó gyülekezet tekinthető. A gyulai egyházközség megszervezésében az utódok Nagy Jenő gyógyszerész szerepét emelték ki. A hívek összetartása terén nagy ügybuzgalmat fejtettek még ki szerintük Csepregi József (György), Knyihár Mihály (Károly) és dr. Szeberényi Lajos Zsigmond lelkészek és Kulitzy Béla.

55 Csepregi 1900 és 1918 között volt az egyházmegye esperese. Utóda, a több püspökjelölésen is sikertelenül induló, Szeberényi Lajos Zsigmond lett, aki 1943-ig viselte e tisztséget.

56 Dedinszky Gyula művéből Knyihár Károlyról (1868-1934) annyit sikerült kiderítenünk, hogy 1868-ban, Békéscsabán született, s 1890-től szolgált lel52 BML, Ladics-hagyaték: Heilinger László 1907. május 25-i levelében az esperestől az összeírási munkálatokért 80 korona kiutalását kérte. 53 BML, Ladics-hagyaték: 1907. július 3-i ülés jegyzőkönyve. 54 Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1907. 32. 55 Jegyzőkönyvek, 1923. november 4. Valójában Csepregi György és Knyihár Károly lelkészekről volt szó. 56 NÉMETH 2000. 50. 492