A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba A török uralom alatt nincs fellelhető nyoma városunkban az evangélikus vallásnak. Az újjátelepített Gyula őslakosai zömmel reformátusok voltak. Az évek teltével azért érkezett egy-egy evangélikus család is a városba. Erre utal, hogy az 1788. szeptember 13-án Gyulán vizitáló Kalatay Xavér Ferenc nagyváradi püspök azért idézte maga elé Micskei Nagy Istvánt, a helybeli református prédikátort, mert egy lutheránus ifjút anélkül esketett meg, hogy a katolikus templomban kihirdették és elbocsátották volna. Micskei elődje 1783-ban halálozott el, a fenti eseményre 1783 és 1788 között kerülhetett sor.

21 Ez az első nyoma annak, hogy a török hódoltság óta evangélikusok is éltek Gyulán. Lelki gondozásukat a helybeli református lelkészek végezték. így történt ez száz esztendővel később is. Az evangélikus hívek egyházi adójukat a református egyházközségnek rótták le. Számuk időközben megnőtt, s Gonda Lajos református lelkész javaslatára 1858 tavaszán a presbitériumba képviselőjüknek választották meg Réthy Lipótot. Ő viszont még ezen év őszén Aradra költözött. Ezt követően Dombi Lajos lelkész csak 1898-ban kezdeményezte Jancsovics Emil presbiterré választását.

22 A gyulai evangélikus fiókegyház Az önálló gyulai evangélikus egyházközség létrehozásának okai A források arra utalnak, hogy a gyulai evangélikusok összefogásának, a reformátusoktól történő elválasztásának gondolata az arad-békési evangélikus egyházmegye vezetőségében, azaz Békéscsabán született meg. Eredendően arra hivatkoztak, hogy az 1900. évi népszámlálás során Gyulán és közvetlen környékén csaknem 800 evangélikust írtak össze, s ennyien már fenn tudnak tartani egy gyülekezetet. A gyulai egyházközség megalapításnak azonban nyomós politikai, sőt pénzügyi, és presztízs okai is voltak. Egy szervezet működését általában a későbbiek során is meghatározzák fogantatásának körülményei. Érdemes alaposabban szemügyre venni, hogy milyen közéleti-politikai viszonyok között szerveződött meg e kis gyülekezet. A közvetlen kiváltó okot az szolgáltatta, hogy 1907 februárjában a békéscsabai reformátusok önálló egyházközséget alakítottak.

23 Ezt megelőzően az б lelki szükségleteiket a helybeli evangélikus egyház lelkészei elégítették ki, s ennek fejében neki fizették az egyházi adót. (Gyulán - mint láttuk - fordított volt a helyzet.) A békéscsabai evangélikus egyházközség vezetői már csak ezért is nehezményezték református híveik önállósodását. Sértettségükben - mintegy visszavágásként - kezdeményezték az önálló gyulai evangélikus gyülekezet megalakítását. Maga Csepregi György (1850— 1918) esperes ugyan közönyösen viselkedett ebben a kérdésben, de lelkésztársa, Korén Pál, az előző esperes (1845-1921) határozott fellépésére végül elszánta magát a cselekvésre. Ezt támasztja alá Nagy Jenő gyógyszerész, aki a gyulai evangélikus gyülekezetet megalapítók közül egyedül hagyott hátra visszaemlékezést: ,^4 gyulai ágost. evangelicus leányegyház alakulásának lényege onnan vette kezdetét, hogy Bcsabán az ágos21 KOSA 1994. 63-64. 22 KOSA 1994. 117. 23 Békés 1907. február 24. 484