A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba szónok lépett fel Gyulán a katolicizmus védelmében.

4 Erre aligha lett volna szükségük, ha nincs kivel, kikkel vitázniuk. Mégsem könnyű megragadni azt a pillanatot, amikor a reformáció hívei egyértelműen színre lépnek. A protestantizmustól elhatárolódó tridenti zsinat befejezéséig (1563) nem volt egészen egyértelmű az, hogy új vallásfelekezet született. A reformáció kezdetben nem önálló egyházszervezet megteremtésének, hanem a katolicizmus megújításának igényével lépett fel. Nézetünk szerint az 1530-as évek közepétől már tekintélyes számban éltek evangélikus hívek a városban. Ezt látszanak alátámasztani azok az újabb kutatási eredmények is, melyekről Kosa Lászlónak a gyulai reformátusok történetét bemutató könyve ad áttekintést.

5 A döntő fordulat Patócsy Ferenc főkapitánysága idején (1542-1552) állt be, s ez Szegedi Kis István (1505-1572) fellépéséhez köthető. О az alsóbb iskoláit Gyulán végezte, s az sem zárható ki, hogy maga is ferences szerzetes volt. Egykori iskolájába 1545-ben tért vissza tanítani.

6 1543. május 9-én adták ki a gyulai szabók céhszabályzatát, melyben mellőzték a régi hit szertartásainak megemlítését.

7 Az, hogy szabályzatukat érvénybe léptethették, arra utal, hogy a városban ekkorra a protestánsok kezébe került a vezetés. A változás talán összefüggésbe hozható egy nemzedékváltással, mert az 1545-ös vámnaplókban hiába keressük már az 1520-as évek legvagyonosabb kereskedőinek neveit.

8 1552-ben a király átvette a várat, s Gyula az ország három legjelentősebb végvárának egyikévé vált. A hitújítók ezután a végvári vitézektől nyerték a legnagyobb támogatást. A városban állomásozó hadak kapitánya, Horváth Bertalan nyíltan pártfogásába vette őket.

9 Az udvarbíró már 1552. november 14-én azt jelentette, hogy van itt néhány lutheránus hitszónok, akik közül az egyik a minap Horváth Bertalan házában prédikált.

10 A reformáció virágkora Gyulán A protestantizmus napja akkor virradt fel igazán, amikor Mágocsy Gáspár (1514— 1587) 1554. május 23-án átvette a vár főkapitányságát.

11 О volt az első gyulai főkapitány, aki nyíltan szakított a katolikus vallással. Ekkorra nemcsak a várőrség, de a város lakosainak gazdagabb rétege is lutheránussá vált.

12 Gyula polgárai arra ragadtatták 4 KARÁCSONYI 1896. 193. 5 KOSA 1994. 22. 6 KOSA 1994. 23-24.: Szegedi már 16 évesen (azaz 1521 óta) tanította a kisebb gyermekeket Gyulán. 1540-ben ment ki Krakkóba, majd Wittenbergbe, ahonnét a „Szentírást magyarázó doktori titulussal" tért haza. Gyulán 1545-1546-ban tanított „mind a templomban, mind az iskolában." A gimnáziumi oktatatás jelentőségét különösen kiemeli az a tény, hogy ennek megszűntét követően 1802-ig nem működött gimnázium a megyében. 7 SCHERER 1938. I. 175. 8 BÁCSKAI 1991. 22-23. 4 KARÁCSONYI 1896. 189; VERESS 1938. 194.: Horváth Bertalan „a Pathóchyak idejéből való hűséges kapitány volt." 10 SCHERER 1938. I. 176.: Veress László levele Castaldohoz. " KOSA 1994. 27-28.: Mágocsy édesapja Csanád megyei birtokos, a Patócsyak familiárisa. Gáspár már Patócsy-lányt vesz feleségül, Annát; VERESS 1938. 239; SZABÓ 1987. 263-264. 266, 277.: Mágocsy 1587-ben Munkácson halt meg, miután az 1560-as évek elején áttért reformátusnak. 482