A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Cs. Szabó István: Adatok a Körös-vidék lótenyésztésének történeti-néprajzi ismeretéhez

Cs. Szabó István már a faluközösség tiltja meg. Tiltja ezt a (sepsi)kilyéniek rendtartása is. Egyik-másik székely legény már csak virtusból is kihajtotta a lovát éjszaka a falu pusztájára." A nép e szokást és annak tilalmát így örökítette meg: „Vajon ki kiabál ama zöld erdőben? Talán a galambom lovát hajtották be. Ej hadd hajtsák, hadd hajtsák, Hadd fizessen érte, Mert a piros hajnal tilalomban érte." Szigorúan tiltották a „tolvajkapu" állítását is. A (sepsi)kőrispataki Barabás Jánost be is panaszolják a „cirkáló Comissio előtt ... Tolvajkaput tart a kertje végibe, s ott lovait a vetéskertbe eregeti."

51 Körös-vidéki adatainkat egy dobozi forrás közlésével kezdhetjük. 1827. április 24-én Kis M. István dobozi lakos azt panaszolja, hogy Köteles Péter nevű szolgája, akit lovai után küldött „hálni", „...előlié két 4

a fü Csikója elveszett; kéri meg vizsgáltatni, annyival is inkább mivel úgy esett értésére, hogy a szolga soha a Ló után nem hált. Felhívatódván az alperes szolga Köteles Péter azt adja elő, hogy az igaz hogy a panaszos gazda két Lova elveszett; de a Gazdája, ámbár tolle két izben is kért Békót, hogy a kérdéses két Lóra tehesse, még is nem adott (békót), azt felelvénn, hogy minek az a Békó hiszen nem mengyen az a többitől sehova." A vizsgálat közben kiderült, hogy a szolgalegény éjjel lóórzés helyett elment beszélgetni, „...nem hált a Lóval, Ő a lóval keveset gondolt."

52 1830. január-februárban „H. Molnár István azt panaszolja, hogy ez előtt két Esztendőkkel Őszi Békési Vásárkor ki küldvénn a szolgájától Faragó Jánostól 4 lovát, hogy háljon utána úgy ha más Lovászok is lesznek ottan, de magába ne háljon vélek, hanem (akkor) vigye a Ménesre..., szavát nem fogadvánn, magában hált a lóval..., s akkor Éjtzaka mind a 4 Lova el veszett."

53 1825. október 24.: „Barabás Györgyné panaszképpen jelenti, hogy holnap lesz egy hete - az az e-folyó hó October Hónap 4-én - reggeli Tehén fejeskor a Cselédje ti. Dézsi Gyurka hozvánn haza Lovait amint a Körözs hidján fel jött 5 Ló lévénn Széltibe, Balog Gergely pedig innen házul menvén kifele Szekérrel, mind a ketten a hidon egybe találkoztak, s ki nem térhetvénn jól egymás mellett, a Szélső Lova a Hidról le esett s a Körözsbe döglött.

54 1825-ben a „Lóőrző" nevű hely az urasági ménes legelője, éjjelre ide viszik ki lopva legeltetni lovaikat a dobozi szegényebb emberek.

55 1839. szeptember 26-án a „Város Kertje" (ti. szénás kert) csősze tanúvallomást tett lólopás ügyben: „este nyoltz Órakor, mondom, hogy nem láttam a Lovakat, még akkor mert ott mindig őgyelegnek, ki tudja kitsoda, merre hói - (ti. a Körözs szélibe való gyepen éccakai lólegeltetők) hanem azután a másoccori kutyaugatás után vettem 51 DOMOKOS 1988. 46-47. 52 BML Gyula, Doboz Közs. ir. V 309. Vd.1.49 fol. № 40. 53 BML Gyula, Doboz Közs. ir. V. 309. Vd.l. fol. 79. № 17. » BML Gvula, Doboz Közs. ir. V. 309. Vd.l. fol. 24. № 23. 55 HÉVVIZI 1989. 247. 428