A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai tákkal (Petőfi, Bölönyi, Csokonai). A hősökhöz rendszerint vándor motívumok tapadnak. Tájunkon, Várad vonzáskörzetében kimagasló és sokrétű, az egész Kárpát medencében elterjedt, sámánisztikus vonásokat átörökítő Szent László mondakör. Hasonlóképpen közismert mondafajta, amelyben a tatárok magyar lánynevek rigmusával csalogatják ki a magyarokat a nádasból, majd lemészárolják őket. Környékünkön Szendrei Eszter azt tapasztalta az utóbbi években Sarkad recens mondáinak vizsgálata során, hogy Szalonta, Várad, Gyula török harcokban betöltött kiemelkedő szerepe révén máig eleven és tekintélyes a törökkori mondahagyomány.

46 Néhány népszerű betyártörténetben felfedezhetjük a ponyvái hatást, illetve ismert balladai párhuzamuk (Rózsa Sándor, Bogár Imre). Alig van olyan mesemondó, akinek tudásanyagán, stílusán ne érződne az írott művek hatása. Nyilvánvalóan a ponyva csak akkor talált befogadásra, ha a történet szellemében megfelelt az adott közösség igényszintjének, a parasztság gondolatvilágának, szemléletének. Olyan elemeket és motívumokat elevenít fel, amelyek már valamilyen formában éltek a közösség tudatában.

47 Mesélőnk egész ismeretanyagában erőteljesen érezhetjük az iskolában tanultak és olvasmányélmények befolyását. Legintenzívebben a történeti mondák esetében nyilvánul meg a „felülről" kapott, irodalmi információk inspirációja.

48 A monda nem pusztán költői alkotás, hanem egy hosszú történeti korszak értékrendjéről, történelmi- és természetismeretéről tudósít,

49 homogén szemléletű, egységes világképet tolmácsol, a közösség értékrendjét kifejező „normatív műfaj".

50 Mai napig alakuló, eleven népköltészeti ág, hiszen a rövid monda sokkal kevésbé igényli a különleges előadói tehetséget, emlékezetet, ezzel együtt a rövidebb, kötetlenebb műfajok közvetítőjének ugyanúgy jelentékeny érdeme lehet a hagyományok továbbéltetésében, mint a hosszabb hagyományos, zárt szerkezetű mesék interpretálóinak. A parasztság történelemszemléletét sajátos kronológia, időkezelés jellemzi, összesűrűsödött, egymásra torlódott idősíkokban korok és hősök keverednek, mitikus tulajdonságokat nyernek, felcserélődnek. „Az események időbeli meghatározásakor a tatár, török, német, rác háborúk jelentik a főbb támpontot, vagy egy-egy híres emberhez, helyhez kötik a nevezetes eseményeket."

51 Hasonló, már-már groteszk, megbicsaklott időrend érvényesül Kővágó Sándor mondáiban: például Petőfi Sándor oroszországi vaskohóba kerül kényszermunkára, Dugonics - félrehallásában következetesen Dugovics - Erzsébet királynő alatt szolgál, Nagy Lajos királyhoz legendamotívumok fűződnek stb. Az átrétegezett mondai időben a hazaszeretetről, erkölcsről és hősiességről vallott elvek azonban csorbítatlanok, hiszen a "népi hősök sűrített típusok, olykor öt-hat nemzedék legjobb tulajdonságainak hordozói, a tömegek ideálját testesítik meg".

52 46 SZENDREI 1996. 298. 47 UJVÁRY 1996. 95. 48

LANDRGAF 1998. 31. 49 DÖMÖTÖR 1977. 438. 5n FERENCZI 1961. 204. 51 DÉGH 1947. 52 RÉTHEY 1991. 95. 355