A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Egy hihariigrai parasztember epikus hagyományai tében milyen erőteljesen utasítja el az archaikus mesei világot s tehetséges közvetítőjét. Míg a mese a közösség érdeklődése híján a prózahagyomány hátterébe szorul, ismerőiben is passzívvá válik.

29 Epikus hagyományok Kővágó Sándor repertoárja műfajszerkezeti arányaiban, tematikájában, szemléletében híven reprezentálja a prózafolklór helyi hagyományait, igazolja a főbb folklórelméleti tendenciákat, az orális tradíció utóbbi évtizedekben érvényes változásait, a szétesés, degradálódási, rövidülési folyamatokat, műfaj szerkezeti átalakulást, hangsúlyváltást, a kontaminációs, kevert formák elterjedését, valamint a kutatók nagyobb táji összefüggésekről alkotott megállapításait. (A két Kunságon és a Sárréten, - amint ezt Szűcs Sándor, Nagy Czirok László és mások gyűjtéseiből megítélhetjük - a falucsúfolók, betyár- és imposztortörténetek voltak igen kedveltek.

30

) Benedek Katalin a tréfás műfajok vizsgálatakor állapította meg, hogy a sok szórakoztató, humoros szöveg ellenére az Alföldön közel nem olyan gazdag a trufa és anekdota hagyomány, mint Moldvában, Székelyföldön illetve Baranyában.

31 Nyilván ez összefügg a korai kutatások mértékével, intenzitásával is. Dobos Ilona szerint az Alföldön - különösen Délalföldön - a ponyvafüzetek hatása az ország más tájainál erőteljesebben érezhető, és népszerűek a tréfás történetek, táltos motívumokat őrző hiedelemmondák.

32 A mese visszaszorulásának egyik magyarázata, hogy a munkaalkalom rövidül, a munkatempó gyorsul, megnő a közösség valóság iránti igénye, a szellemi szükséglet realisztikussá válik.

33 A hagyományozás feltételeinek megszűnése következtében az archaikus elemek szelekciójával meggyöngül a formai, tartalmi stabilitás.

34 Nemzetközileg általános érvényű irány a műfajok rövidülési folyamata, csökken a cselekményelemek száma, az elbeszélők - még a mesék esetében is - a legfontosabb tartalmi vonásokra szorítkoznak, a valóságra reagálnak, a humoros történetek dominálnak, mindinkább növekszik a hagyományos műfaji kereteken túllépő élettörténetek, igaztörténetek, parodisztikus alkotások száma, a hiedelemelemek viszont - városi elemeket asszimilálva - szívósan fennmaradnak.

35 A falusi adomázgatást a városi viccek egyre hangsúlyosabb jelenléte váltotta fel. A falucsúfolók új prózai elemekkel egészültek ki, ezek kialakulásában szerepet játszott a televízió és egyéb információs források.

36 A kultikus háttér figyelmen kívül hagyásával megközelíthetetlenek a népi kultúra jelenségei.

37 Röviden utalunk a hagyományos szövegeket gyökereztető, tápláló református hitű közösség normarendszerének, illetve a vallásgyakorlásnak Kővágó Sándor életében, világképének kialakulásában betöltött jelentőségére. 29 DOBOS 1962. 65, 68; NAGY 1997b. 151. - „a realizmus betörése miatt a falu visszautasítja a tündérmesét" 30 VOIGT 1998. 228. 31 BENEDEK 1984. 32. 32 KATONA 1971. 659; DOBOS 1986. 14. 33 POGÁNY 1978. 325. 34 FERENCZI 1966. 59. 35 GASPARIKOVÁ 1988. 45. 36 DÖMÖTÖR 1999. 1199. 37 RATKÓ 1997-1998. 353