A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

A magyarországi románok halottkultusza személyében.

40 Battonyán a Marosán család őrizte meg a Nagy Mihály által írt halottsiratók néhány darabját,

41 Eleken Zsurka Péter írta a halottsiratókat, ismerve ezek dallamának régi stílusú és újabb változatát.

42 Borza Lucia, Luczai Aurél magyarcsanádi származású, de Kétegyházán tevékenykedő kántor halottsiratóit adja közre tanulmányában.

43 Romániai terepmunka során is sikerült kéziratos halottsiratókat gyűjteni az inándi illetőségű Susman Péternél.

44 A halottbúcsúztató énekekben általában a kántor vesz örök búcsút az elhunyt nevében a hozzátartozóktól. A szövegben meghatározott rendben követik egymást a közeli majd távoli rokonoktól, barátoktól, szomszédoktól, munkatársaktól búcsúzó mondatok. Tartalmi szempontból az énekek két részre oszlanak. A bevezető rész általában az élet forgandóságáról, az ember sorsáról elmélkedik, bemutatva a halott életútját is, a második, terjedelmesebb rész pedig a lírai hangvételű, sokszor nagyon megrázó búcsúszövegeket tartalmazza. A szövegek megalkotásakor sok sztereotip megfogalmazás állt rendelkezésre, hiszen a búcsúénekek írott formában megmaradtak, elterjedtek, alapot szolgáltatva az újabbnál újabb szövegek megfogalmazásának. Az írott változatok mellett a halottbúcsúztatók alapját képezik a Bihar megyében, szájhagyományozás útján terjedő szövegek is. A kántorok, énekesek egymástól örökölték ezeket a szövegeket, s mindig az adott helyzethez adaptálták, a halott életéhez, a hozzátartozókhoz, való kapcsolatához kötve az énekek tartalmát. A verses szövegek írói az általuk ismert tények mellett figyelembe vették a családtagok által elmondott eseményeket, érzéseket, melyeket bele kellett fogalmazniuk a búcsúénekekbe. A kimondott szó mágikus erejébe vetett hit a paraszti élet szinte minden területén fellelhető. A szómágia azon a hiten alapul, hogy a kimondott szó által kívánt esemény beteljesedik. A különböző célból kimondott varázserejű szövegek funkciója attól függően, hogy milyen szokás, mágikus cselekmény keretében és mi célból hangzanak el - lehet negatív és pozitív jellegű. A negatív, rontó beszédformulák célja az emberre, állatra, közösségre, néha tárgyra vonatkozó rossz esemény, állapot előidézése. Mind a pozitív, mind a negatív céllal kimondott szavak, kifejezések, szövegformulák általában akkor hatékonyak, ha a mágikus cselekvés, szokás minden egyéb elemével - mozdulatok, gesztusok, eszközök használata - együtt alkalmazzák, tehát ezek ritkán állnak önmagukban, részei egyegy szokásnak, eljárásnak. A szómágia elvén alapuló rossz kívánása, ezen belül is az átok és szitkozódás problémaköre

45 megjelenik a népköltészet több műfajában, így például a mesékben, balladákban, népdalokban, hiedelemtörténetekben, rigmusokban és a mágikus cselekményekben, a műfajokra jellemző sajátos formákban. Ezek azonban harag, gyűlölet, hirtelen felindulás, bosszúság következtében elhangzanak a közösség mindennapi 40 GURZÄU CZEGLÉDI 2000. 200; BUCIN 1995. 123-129. 41 MARTIN 1988. 29-38. 4- A Magyarországi Románok. Általános Adattára, Erkel Ferenc Múzeum, 869/95. (Nagyné Martyin Emília gyűjtése) «BORZA 1993. 96-113. 44 A Magyarországi Románok Kutatóintézete Általános Adattára, (Nagyné Martyin Emília gyűjtése) 45 Lásd erről részletesen: MARTIN NAGY 2000. 49-74. 333