A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília az ezzel összefüggő őskultusz és halottkultusz alapján fejlődhettek ki. A tort a bűnök bocsánatáért, a halottak lelki üdvéért rendezik. Régen a tort temetőben ülték meg. Az étel sírhoz vitelének néhol még ma is gyakorolt szokása a régi torok emlékének maradványa lehet. A temetőben rendezett torozás szokása a szegények, koldusok, gyerekek megvendégelésévé vált. Az 1980-as évekig a halotti tort a temetést követően a halottas háznál rendezték. Általában pálinkával, kenyérrel és szalonnával vendégelték meg a tor résztvevőit, bár a jólét megjelenésével egyre gyakrabban készítettek külön erre az alkalomra töltött káposztát. A tor alkalmával az ennivalóból és a pálinkából a földre is öntöttek, hogy így a halott számára is juttassanak ezekből. Az 1960-as években még ismert és gyakorolt volt a halottak húsvétja ünnepének több szokása. Az egyházi ünnep részeként a temetőben processziót tartottak, imádkoztak a halottakért, és a hozzátartozók a síroknál kaláccsal és pogácsával kínálták meg az odalátogatókat, főleg a gyerekeket. Battonyán sokszor helyeztek a sírokra ételt és italt. A temetőbe való kivonulás halottak húsvétján egyre inkább háttérbe szorul, helyette a templomban tartanak halotti megemlékezést húsvét utáni vasárnap vagy hétfőn. Itt érdemes még szólnunk egy szintén halottak húsvétján gyakorolt szokásról, amely csak a méhkeréki románok körében ismert, s amelyet az asszonyok gyakoroltak az ünnep reggelén, mivel a férfiak számára ez a nap munkanap volt. Csupán egy-két pohárnoknak nevezett idősebb ember vehetett részt ezen a megemlékezésen, ahol természetesen az ételből és italból a halottak számára is juttattak oly módon, hogy az első falatokat az asztal alá dobták. A szokás neve is jelzi, hogy halottak húsvétján tojást is festettek az asszonyok, amit ők maguk vittek el az ismerős gyerekeknek megemlékezésül („dá pomaná"). Akkor is szükség volt ilyen jellegű adományozásra, ha a halott valamelyik hozzátartozójának álmában a halott vizet, ételt vagy italt kért. Úgy igyekeztek kielégíteni a halottat, hogy gyerekeket, szegényebb embereket kaláccsal, tojással ajándékoztak meg. A halál beálltakor, a fényes felületek letakarására szolgáló, kimondottan erre a célra, házilag szőtt-varrt törülközők motívumai és az ezeken alkalmazott színek sajátos képet mutatnak. A tükör letakarására szolgáló, feketével hímzett törülközőkön egyaránt alkalmazták a szövés és a hímzés díszítésmódját. A növényi ornamensű szőtt díszítményt a subrikált szélmotívumot, a keresztszemes technikával kivarrt madár és kereszt alakzatot harmonikus egységgé olvasztja a fekete szín alkalmazása, valamint a szegélydíszként megjelenő rececsipke. A román családokban - különösen a hagyományokhoz erősen ragaszkodó kétegyházi és méhkeréki közösségekben - az elmúlt évtizedekig szokásban volt, hogy a család minden tagjának elkészítette még gyermekkorában az édesanyja a halotti lepedőt?

6 A díszterítőt a ravatalra helyezték, de egyes közlések szerint szemfedélnek is használhatták. A halottas lepedőket a románoknál kizárólag fehér hím díszíti. Méhkeréken a három szél kendervászonból, stilizált virágmotívumokból álló, csipkével összeillesztett lepedő mindkét keskeny szélét díszítették, egyiket (a jobban látható lábtól való részét) szélesebb motívumokkal. A geometrikus kompozíció kizárólag szögA halottal kapcsolatos népi textíliákról lásd: NAGYNÉ MARTYIN 2000. 238-239. 330