A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília nyék, amelyek a holdat eszik. Ha látták, hogy a gyermek életképtelen és már nem volt idő a keresztelésre, a bába az ikonok felé emelve keresztelte meg. A holdfogyatkozást okozó kereszteletlenül elhaltak után nem harangoztak, s nem volt helyük a falu temetőjében. Ezeknek általában külön temetőjük volt, de Kétegyházán például az árok partján temették el őket. Itt kell megemlítenünk a moroi néven ismert lényeket is, melyek lehetnek nem megfelelő módon eltemetett halottak?

0 vagy elvetélt magzatokból, kereszteletlenül elhalt gyermekekből támadt boszorkányok. A néphit szerint az elhajtott magzat ördöggé válik, vagy a másvilágon mérges kígyó alakjában az anya testéből táplálkozik.

31 Méhkeréken az elvetélt és az elhajtott magzatot táciunenak nevezik. Ezt egy ruhadarabba tekerve dobozba tették, majd a temetőbe vitték, ahol valamelyik rokonának a sírjába ásták. Szakirodalmi leírások szerint el kárhozottakká válnak az öngyilkosok lelkei is, akiket nem temethet el a pap, testük nem a temetőbe, hanem két falunak a határára kerül. Annak, aki ilyen sír mellett haladt el, dobnia kellett egy fadarabot rá, nehogy az ott fekvőnek a természete ráragadjon. Ha a fadarabok felhalmozódtak a síron, a halmazt meggyújtották. Az ilyen elveszett lélek az ördögnek van szánva, és addig kóborol, míg az ördög a pokolba nem tereli.

32 A hazánkban élő románok az öngyilkosokról azt tartották, hogy megnyerte őket az ördög („are pá dracu, l-o miruit dracu"), és külön temetőben temették őket. Az idegenben meghaltak lelki üdvéért a románok gyászmise alatt oszlopokat vernek a földbe, és pomanakat (felszeletelt misekenyeret) osztogatnak. Az erdőben vagy határban elhaltakat arra a helyre temetik, ahol megtalálták őket. Ezeknek a sírjára szintén fadarabokat vagy köveket dobnak. Ha valakivel valahol halálos szerencsétlenség történik, a hozzátartozók azt a helyet kereszttel jelölik meg, mert az ilyen helyet tisztátalannak tartja a néphit, s kereszt nélkül továbbra is szerencsétlenséget szülne. Ha valaki idegenben, gyertya nélkül hal meg, azt gonosz szellemek veszik körül, s a másvilágon sem lesz világossága. A temetetlenül maradt emberek lelkei állandóan bolyonganak, míg minden bűntől meg nem tisztulnak. Az olyan elhunytat, amelyből már tartósan eltávozott, de újra visszatért a lélek, tetszhalottként emlegetik a románok. Megnevezésére a magyar kifejezést használják, tekintve, hogy a román megfelelőjét nem ismerik. A tetszhalottal kapcsolatos történeteket csak hallomásból ismerik.

33 Az erőszakos halállal elhunytakra, elkárhozott lelkekre vonatkozóan kevés adatot találhatunk a magyarországi románságnál. Ennek fő oka talán az, hogy a románok kis közösségekben élnek, így ilyen esetek csak nagyon ritkán, szórványosan fordulhattak elő. " ERETESCU 1976. 130. 31 MOLDOVÁN 1913.205. 12 MOLDOVÁN 1913. 205. 33 "O unguroaie tn-o spus, ca acolo ín satu lor о fost о muiere bâtrînâ dâ noauâzâci si patru da ani. Acie zîce cä sue lua si rodu dupa pâmînt. le nu о avut пита о lea da pâmint, da fereascâ-te Dumnezo ее bucate о avut. Ci zîce câ о murit batrîna. Zîce cà ta rosie о fost la obraz ose moartâ. U-or (înut trii zîle, da tat ase о fost. Atunce uarecine о zîs câtâ pruncu-so, cà si baje on cui ase mâroc înfoc, sä fie rosu. $i s-o-mpungâ aci, sus la stomac. Atunci s-a trezî daca nu-i moartâ. Da iel n-o vm pruncu, ей tu i-ofo marna. §-o plâtit tare mulf boni la cineva. Ci zîce cà acela о bàgat cuiu acole, da Dumnezo te fereascâ ce (ivlituri о facut batrîna. Apoi о murit. Ase о (Mit, câ gîndei cà a duce casa în lâturi. Pînâ atunci n-o fo moartâ, пита ase tetszhalott. " [Egy 328