A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília tincsének levágása, amiket azután a legkülönbözőbb eljárásokban tudtak felhasználni mágikus célra.

12 A halottas ágyon történő mosdatás és öltöztetés után a halottat egy lepedőbe burkolva átvitték a „tiszta szobába", ahol a felravatalozása történt. Először a helyiség jobb oldalán lévő előre előkészített helyre tették le a földre, mert a néphit szerint neki már nincs helye az élők között, átadja magát a földnek. Természetesen ennek a szokásnak van egy másik, racionális magyarázata is, amely szerint a hideg földön hosszabb ideig eláll a holttest, mint a koporsóban. Halott a ravatalon, halottas ház Mielőtt a halottat felravataloznák, az ehhez szükséges tárgyakat (halotti lepedő, szemfedél, stb.) a koporsóba helyezik, és a fedelet rátéve, tömjénnel kifüstölik a tisztátalan, rontó hatalmak eltávolítása céljából. A délvidéki románok levesztikonvagy fokhagymalével kenik be, csipkerózsaágat és egy sóba mártott hársfaháncsot tesznek a koporsóba a gonosz szellemek elleni védekezésül. A koporsót szénával töltik meg, hogy puha és illatos fekhelye legyen az elhunytnak, néhol mogyorófa vagy egyéb vesszővel mértéket vesznek róla, hogy a koporsó ne legyen hosszabb a testnél, mert a fennmaradó üres hely a túlvilágra hívogatja a hozzátartozókat. Ezt a vesszőt a koporsóban temetik el a halottal, vagy a sírba dobják.

13 Európa-szerte általános, s néhol még napjainkban is gyakorolt szokás, hogy a halott mellé különböző tárgyakat helyeznek. Halotti mellékletként szerepel minden olyan tárgy, amit a halott a földi életben megszokott, vagy amit a túlvilági élethez szükségesnek gondolnak. Ez a szokás eredetileg a halálon túli életbe vetett hiten (kezdetben az élő holttest, később a továbbélő lélek hitén) alapul. Halotti mellékletként szerepelhetnek használati tárgyak (gazdasági eszköz, ruhadarab, zsebkendő), az elhunyt kedves dolgai (dohányzacskó, imakönyv, pipa, valamelyik korábban elhunyt hozzátartozó fényképe, személyes jellegű tárgyak), a túlvilági életben szükségesnek tartott, a gonosz távoltartását vagy a lélek visszajárását megakadályozni hivatott dolgok. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk a halott jobb kezébe tett elmaradhatatlan viaszgyertyát, melynek funkciója, hogy a léleknek világítva mutassa a mennyország felé vezető utat. Pénzzel fogják le a halott szemét, hogy fel ne pattanjon, de a koporsóba tett pénz elsődleges szerepe az, hogy a halott kifizesse vele a vámot. A néphit szerint, amikor a bukott angyalok ördöggé váltak, elhatározták, hogy a földtől a harmadik '- "// täieu din undi si din pär oleacä ase cä si пи sä vadä. C-oacefâceu si nu sä ducä погаси си tel, si rämiie la cii din casä. Aste sä anmcä pä casä uä pä cote(. " [Vágtak a körméből, és a hajából is egy kicsit, hogy ne látszódjon. Azért, hogy ne vigye magával a szerencsét, hogy az a házban maradjon. Ezeket aztán a házra, vagy az ól tetejére dobták.] (Száva Tivadarné, Juhász Anna, Méhkerék, 1920) "Täieu undile si olecufä da pär. Le bägau ase int-on petec. Dacä uarecine sä terne dâ mort, uä пита ase sä lerne, iera ase fricos, apu s-afuma eu paru si си undile acile. Lua oleacä din iele si le arde си lämiie. " [Levágták a körmét és egy kicsit a hajából. Beletették egy rongydarabba. Ha valaki félt a halottól, vagy csak egyszerűen félt, olyan félős volt, megfüstölték azzal a hajjal és körömmel. Meggyújtották tömjénnel.] (Drágos Illés, Elek, 1911) "Tîneu din paru mortului si din undile täiete. Cind iera cä umbla mortu acasá, eu äste si си lämiie qfumau si nu mai vie napoi. " [Tartottak a halott levágott körméből és hajából. Ha a halott visszajárt, ezekkel és tömjénnel füstöltek, hogy ne jöjjön többet.] (Szántó Petemé, Bálint Flóra, Kétegyháza, 1898) 13 MOLDOVÁN 1913. 197. 320