A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Sterbetz István: Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról

Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról Ansererythropus (Linnaeus, 1758.) Kisülik 1951-1969 között néhány gyűjtött példány került a Madártani Intézethez. Nagy (1962) és Müller (1980) számszerűen nem rögzítették a mennyiségüket, csak annyit jegyez­tek meg, hogy: „...jóval kevesebb, mint a nagy lilik." Sterbetz 1951 novemberében 25000 körül számlálta a kis lilikek mennyiségét, félmilliónyi vadlúdtömegben (Sterbetz, 1988). További közölt adatai: 1977. X. 16. Szikpusztán 36 pl., 1978. X. 15. Ugra, Nagycsik-tó 11 pl., 1978. XII. 17. Ludas-tó 1100 pl., Szikpuszta 1979. XII. 15. 120 pl., Begécs 1980. X. 17. 2 pl., Begécs 1980. XI. 16.17 pl., Biharugra, Szilas-tó 1980. XI. 16. 36 pl. 1987. XII. 9. Begécsen 250 pl. Réthy (1982.) Biharugrán 1981. X. 12-én 31 példányt látott. 1984. XI-ben egész hónap során 31 példány tartózkodott. (Faragó­Kovács-Sterbetz, 1991). Anser anser (Linnaeus, 1758.) Nyári lúd 1986. x. 15-én Begécsen, mintegy 250-es csapatból elejtett példány a faj tőlünk észa­kabbra és nyugatabbra honos törzsalakjának bizonyult. A Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Anser anser rubrirostris (Swinhoe, 1871.) Nyári lúd, keleti alfaja A Madártani Intézethez került példányok elejtési dátuma: 1951. XI. 2. >, 1951. X. 2. +, 1951. XI. 1. + , 1951. X. 31. juv., 1956. X. 15. >. Nagy László (1962) szerint 8-20 pár fészkel, de tojásait minden évben elszedik. A költőhelyeket nem pontosította. Müller Géza szerint a halastavakon évente 40 pár a költőállomány, szaporulatukkal őszire elérik a 200-at. Évszámot nem említ (Müller, 1980). Sterbetz napló: Fészkelések: Biharugra Szikpuszta Begécs 1951. 6 22 1965. 10 (Sterbetz, 1966.) 1977. 10 10 (Schmidt-Sterbetz, 1984.) 1984. 30 150 (és Begécs is) 1987. 40 20 60 Gyülekezési-vonulási adatok: 1951. XI. Biharugra és Szikpuszta együttesen 5000.1972­1981. között a teljes vizsgálati terület tetőző átlaga 500 pl. körül. 1981. X. 30-án hol­land megfigyelők számoltak 750-et (Lebret, 1982). 1984. XI. 300 pl. (Faragó-Kovács­Sterbetz, 1991) 1985. X. 10.1500.1986. IX. X. folyamatosan 2000 körül. 1987. III. 15. 1150 pl. Genus: Branta Branta leucopsis (Beckstein, 1803.) Apácalúd Müller Géza adat nélkül említi előfordulását (Müller, 1980). Nagy László szerint „na­gyon ritka" (szóbeli közlés). Branta ruficollis (Pallas, 1769.) Vörösnyakú lúd Nagy László szerint 1953 őszén egy gúnárt és egy tojót ejtettek el Geszten. 1954. XII. 10-én nagy lilikek között figyelt meg két példányt Biharugrán (Nagy, 1962). Sterbetz napló: 1952. X. 3. >, lőtt példány, a Madártani Intézetbe került. Geszt, 1953. XI. 3. 1 lőve. Geszt, 1953. XI. 16. 1 lőve. Kérdés, hogy vajon ez a két geszti példány nem azo­nos-e a Nagy László említéssel? Biharugra, 1954. XII. 10. 2 pl. Biharugra, 1964. „ta­29

Next

/
Thumbnails
Contents