A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csete Gyula: A mezőberényi németek lakó- és nyári konyháinak leírása

A mezőberényi németek lakó- és nyári konyháinak leírása találjuk. Míg a szobába a „beugróból" jutunk be, addig a konyhába a szín felől. Közvetlenül mellette van a kertkapu. A szobában van a konyhából fűthető kemence, amit rendszeresen használtak. A konyha méretei: 2,2 x 1,86 m. Középen található a kemence tüzelőnyílása előtével, jobbra tőle a berakott takaréktűzhely „platnival" és padkával. Itt van az egyetlen kisméretű ablak keleti tájolással. Balra a kemence nyílásától a katlan, s meghosszabbításában az ülőpadka, középen a kémény szurkozott füstös kürtője látható. A helyiség - mivel kisméretű - emlékeztet egy mai „főzófülkére". Itt tényleg csak főzés, befőzés folyt. Jó időben (különösen nyáron) a pihenőnek kialakított beugróban töltötték idejüket a család tagjai. Ott étkeztek, s délutánonként ott pihentek le. Ezt a három oldalról beépített teret függönnyel választották el az udvartól, így téve lakájosabbá. A főző és a pihenőtér megosztottságának e sajátos formája a később kialakított nagyobb méretű nyári konyháknál eltűnik. A nyári konyhát rendeltetésének megfelelően, sokat használták ebben az állapotában. A takaréktűzhelyen készítették az ételt, a kemencében sütötték a tésztákat (kenyeret már nem), s a katlanban befőzéskor lekvárt főztek. Szalmával, szőlővenyigével, száraz gallyal tüzeltek. Télen kolbászt füstöltek itt. Megállapítható, hogy ebben a helyiségben napjainkig megőrződtek az archaikus elemek, alig keveredve a mai modern konyhai berendezésekkel, tűzhelyekkel. A másik bemutatásra kerülő, az 1880-as évek végén épült nyári konyhát egy idős házaspár jelenleg is használja. Jelenlegi tulajdonosai 1978 óta lakják, azóta több átépítés is történt az épületen. A nyári konyha méreteire és berendezésére jellemző, hogy a beugróból nyíló szabadkéményes konyhát átalakították füstölőnek, meghagyva a szép kéményfejet. A mellette lévő alsószobából átalakított nyári konyha boglyakemencéjét innen fűtik. A helyiség észak-déli tájolású. Belépéskor szembeötlik a szépen rakott kemence, amit már a jelenlegi gazdák újítottak meg. A konyha nagysága 4,3 x 2,8 m, egy ablak és ajtó van az udvar felől. Az ablakhoz közel eső asztalnál folyik az étkezés, vele szemben a már modern gáztűzhely kapott helyet. Mellette található a régi láda, fogassal. Az északi falon „vaklyukas", falifülkés edénytároló látható, a kemencével szemben a sezlon, fölötte fűszeres polc található. Jól megférnek egymás mellett a régi és új eszközök, berendezési tárgyak. Az újjáépített kemence jelzi gazdái ragaszkodását a hagyományokhoz. A háziasszony még ma is szívesen süt a kemencében tésztát. Főként rétest, kalácsot, „kőttésztát", pogácsát, mert jobban sül és finomabb. Kenyeret már nem süt, de dédelgetett terve, hogy újra megpróbálja. Húsvéttól Mindenszentekig (október végéig) tartózkodnak itt. Nyáron csak aludni mennek fel a lakóépületbe. Itt végzik a házimunkák nagy részét, itt főzik az ételt, s ebéd után a gazda le is szokott dőlni a díványra. Télen a disznótorral járó koszosabb munkákat bonyolítják itt le. Disznóvágás után raktárként szolgál, kora tavasszal pedig kiscsirkéket nevelnek benne. A régi tűzhely helyén már a gáztűzhely található, a hagyományos tüzelőberendezést csak a működő kemence reprezentálja. AzÁrpád utca 29. szám alatt egy jelenleg folyamatosan használt, korábban nyári konyhát vizsgáltam. Tulajdonosától tudtam meg, hogy eredetileg a ház hatodik he263