A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Sterbetz István: Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról

Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról Phalacrocorax pygmaeus (Pallas, 1773.) Kis kárókatona A Madártani Intézet gyűjteményében: Biharugra, 1960. XII. 1. Szikpusztán XII. 2-án ugyanez megfigyelve, és gyűjtve. Szikpuszta, 1960. IV 22-én gyűjtve. Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalakúak Família: Ardeidae- Gémfélék Genus: Botaurus Botaurus stellans (Linnaeus, 1958.) Bölömbika „Kevés van, több esetben áttelelt" (Nagy, 1962). Sterbetz napló: 1951. tavaszán hang alapján Biharugrán 4, Szikpusztán 6 pár költhetett. Begécsen 1980 és 1984 évben 2, illetve 3 fészekalja valószínűsíthető. 1987-ben Begécsen 1 pl. áttelelt. Genus: Ixobrychus Ixobrychus minutus (Linnaeus, 1766.) Törpegém A Madártani Intézet gyűjteményében: 1951. V 12. >; 1951. VI. 1. >. „Mindenfelé közönséges, főképp tószéli nádasokban" (Nagy, 1962). Sterbetz napló: 1951-ben a Biharugrai-tavakon 30-40 pár költése valószínűsíthető. Biharugrán 3, Szikpusztán 5 fészek bizonyított. Genus: Nycticorax Nycticorax nycticorax (Linnaeus, 1758.) Bakcsó A Madártani Intézet gyűjteményében: 5 példány, adatolás nélkül. Zsadányban, 1951ben 20 pár költött (Szijj, 1951). „Mezőgyánon szürke gémek telepén számos bakcsó fészkel. Geszten és Zsadányban nagy bakcsótelep" (Nagy, 1962). „Vátyonban 1946ban és 1948-ban mintegy 15 pár, 1968-ban 40-50 pár, 1969-ben 50-60 pár, 1970-ben ugyanennyi. 1971-ben 100 pár, 1976-ban 67 pár" (Müller, 1980). Nagygyanté 1968ban 40 pár, 1969-ben és 1970-ben 40 pár, 1971-ben 30 pár. Orosiban 1961-ben 4-500 fészek, de csak abban az évben" (Müller, 1980). Sterbetz napló: 1951. IV-X. között az egész halastórendszeren rendszeresen előfordult. Az 1970-es évektől észrevehetően fogyatkozott. Genus. Ardeola Areola ralloides (Scopoli, 1769.) Üstökösgém A Madártani Intézet gyűjteményében: 1950. VI. 7. >; 1950. VII. 1. „Vátyon gémtelepén, fiatal tölgyesben 1946-ban 3 pár, 1947-ben 6 pár, 1948-ban ugyanennyi, 1970-ben 2-3 pár" (Müller, 1980). „Zsadányban 1951-ben 3 pár (Szijj, 1951). Sterbetz napló: 1950-ben Szikpusztán 3 pár pusztai nádfoltban fészkelt. Ugyanez évben a Zöldhalmitó füzesében meghiúsult a fészkelése. 1951-88 között V-IX. hónapokban rendszeresen megfigyelhető volt. 1958-ban a Zöldhalmi-tó füzesében 10 pár költött. Genus: Egretta Egretta gularis (Bosc, 1792.) Zátonykócsag A Madártani Intézet gyűjteményében: Biharugra, 1964. VIII. 5. E faj hazai bizonyítópéldánya! (Fábián-Sterbetz, 1966.) 25