A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Liska András: 17. századi aranypénzlelet Sarkadról

Liska András századig számos lelőhely ismert, ahol különböző típusú cserépedényekben elrejtett éremleletek kerültek elő. Az a körülmény, hogy a fémpénz kis tömegben nagy értéket képvisel, alkalmassá tette arra, hogy veszély esetén, vagy más megfontolásból kis helyen, viszonylag rövid idő alatt elrejthető legyen. Az elrejtéshez legalkalmasabb egy cserépedény lehetett, amelybe feltehetőleg vászonból, vagy bőrből varrt zacskóban helyezték el a pénzérméket. A cserépedényekben elrejtett pénzleletek nagyobb része a török időszakból származik, az 1526 és 1711 közötti évekből.

9 A Sarkadon talált aranypénzek közül a Frankfurtban, 1658-ban vert dukát a legkésőbbi. Ez a dátum határozza meg az elrejtés legkorábbi lehetséges időpontját. Történeti adatokkal alátámasztható az a feltételezés, hogy az elrejtés időpontja valószínűleg megegyezik az utolsó veret kiadásának évével. Sarkad 1658. évi története szorosan összekapcsolódik a korabeli erdélyi történésekkel. Az erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György 1658. évi cselekedetei a sarkadiak sorsát is befolyásolták ebben az esztendőben.

10 A Medgyesre összegyűlt erdélyi rendek 1658. január 24-én ismét Rákóczit ismerték el fejedelemnek, ezzel Erdély két pártra szakadt. A rendi alapon szerveződő tábor viszont Barcsay Ákos, Bethlen János és Haller Gábor vezetésével egyre határozottabban a fejedelem ellenzékévé vált. Az ellentétek már 1658 februárjában élesen kirajzolódtak, és a májusi gyűlés idején a rendek végleg ráléptek az elpártolás útjára. Arra azonban nem mertek vállalkozni, hogy új fejedelmet válasszanak maguknak." Kenán budai pasa a végbeli török sereget összeszedve május első napjaiban Szolnoknál átkelt a Tiszán, azzal a céllal, hogy rendet teremtsen Erdélyben. Rákóczi zömmel a partiumi vármegyékkel, fizetett hadaival és a hajdúkkal vonult ki ellene. A Maros áradása miatt Lippánál nem támadhatta meg a törököket, ezért Arad felégetésével akarta őket átcsalni a folyón, ami július 5-én sikerült is. A fejedelem számítása bevált: a törökök átkeltek a Maroson, és Lippa mellett összetalálkoztak a fejedelem katonáival. A fejedelem könnyű győzelmet aratott, az oszmánok fejvesztetten menekültek, sokan vesztek oda a megáradt Marosban. Az egri pasa és az esztergomi bég is a csatatéren maradt.

12 A törökök bosszújától rettegő erdélyiek augusztus 3-án lemondásra szólították fel II. Rákóczi Györgyöt. A török nagyvezír elindult Erdély felé, de felkínált egy utolsó békülési lehetőséget, ha a fejedelem személyesen is megjelenik a táborában. II. Rákóczi Györgynek nem volt szándékában a lemondás gondolatával foglalkozni, viszont éppen a győzelme miatt még kevésbé volt mersze ahhoz, hogy megjelenjen a nagyvezír előtt.

13 Tétlenségben vesztegette el az időt, pedig augusztus 29-én megérkezett Jenő alá a nagyvezír hada. A fejedelem augusztus 31-én indult el Váradról a jenéi vár felmentésére. Biharugránál várta az ostrom kezdetét jelző ágyúlövések hangját, ám hiába várt, a háromszázötven jenéi vitéz úgy megrémült a törökök sokaságától, hogy „egy lövést sem tévén, még csak kézi puskával is", szabad elvonulás fejében szeptember 2-án feladta a várat. Rákóczi védelmi terve ezzel összeomlott. A 9 PARÁDI 1963. 10 A történeti események összefoglalásában Németh Csaba történész volt segítségemre, munkáját ezúton is köszönöm. 11 EOE360;363. 12 MÁRKI 1896. 106-107. 13 ACSÁDY 1898. 69. 222