A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Liska András: 17. századi aranypénzlelet Sarkadról

Liska András századig számos lelőhely ismert, ahol különböző típusú cserépedényekben elrejtett éremleletek kerültek elő. Az a körülmény, hogy a fémpénz kis tömegben nagy értéket képvisel, alkalmassá tette arra, hogy veszély esetén, vagy más megfontolásból kis he­lyen, viszonylag rövid idő alatt elrejthető legyen. Az elrejtéshez legalkalmasabb egy cserépedény lehetett, amelybe feltehetőleg vászonból, vagy bőrből varrt zacskóban helyezték el a pénzérméket. A cserépedényekben elrejtett pénzleletek nagyobb része a török időszakból származik, az 1526 és 1711 közötti évekből. 9 A Sarkadon talált aranypénzek közül a Frankfurtban, 1658-ban vert dukát a legkésőbbi. Ez a dátum határozza meg az elrejtés legkorábbi lehetséges időpontját. Történeti adatokkal alátámasztható az a feltételezés, hogy az elrejtés időpontja való­színűleg megegyezik az utolsó veret kiadásának évével. Sarkad 1658. évi története szorosan összekapcsolódik a korabeli erdélyi történésekkel. Az erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György 1658. évi cselekedetei a sarkadiak sorsát is befolyásolták ebben az esztendőben. 10 A Medgyesre összegyűlt erdélyi rendek 1658. január 24-én ismét Rá­kóczit ismerték el fejedelemnek, ezzel Erdély két pártra szakadt. A rendi alapon szer­veződő tábor viszont Barcsay Ákos, Bethlen János és Haller Gábor vezetésével egyre határozottabban a fejedelem ellenzékévé vált. Az ellentétek már 1658 februárjában élesen kirajzolódtak, és a májusi gyűlés idején a rendek végleg ráléptek az elpártolás útjára. Arra azonban nem mertek vállalkozni, hogy új fejedelmet válasszanak maguk­nak." Kenán budai pasa a végbeli török sereget összeszedve május első napjaiban Szolnoknál átkelt a Tiszán, azzal a céllal, hogy rendet teremtsen Erdélyben. Rákóczi zömmel a partiumi vármegyékkel, fizetett hadaival és a hajdúkkal vonult ki ellene. A Maros áradása miatt Lippánál nem támadhatta meg a törököket, ezért Arad felégeté­sével akarta őket átcsalni a folyón, ami július 5-én sikerült is. A fejedelem számítása bevált: a törökök átkeltek a Maroson, és Lippa mellett összetalálkoztak a fejedelem katonáival. A fejedelem könnyű győzelmet aratott, az oszmánok fejvesztetten mene­kültek, sokan vesztek oda a megáradt Marosban. Az egri pasa és az esztergomi bég is a csatatéren maradt. 12 A törökök bosszújától rettegő erdélyiek augusztus 3-án lemon­dásra szólították fel II. Rákóczi Györgyöt. A török nagyvezír elindult Erdély felé, de felkínált egy utolsó békülési lehetőséget, ha a fejedelem személyesen is megjelenik a táborában. II. Rákóczi Györgynek nem volt szándékában a lemondás gondolatával foglalkozni, viszont éppen a győzelme miatt még kevésbé volt mersze ahhoz, hogy megjelenjen a nagyvezír előtt. 13 Tétlenségben vesztegette el az időt, pedig augusztus 29-én megérkezett Jenő alá a nagyvezír hada. A fejedelem augusztus 31-én indult el Váradról a jenéi vár felmentésére. Biharugránál várta az ostrom kezdetét jelző ágyú­lövések hangját, ám hiába várt, a háromszázötven jenéi vitéz úgy megrémült a törökök sokaságától, hogy „egy lövést sem tévén, még csak kézi puskával is", szabad elvonulás fejében szeptember 2-án feladta a várat. Rákóczi védelmi terve ezzel összeomlott. A 9 PARÁDI 1963. 10 A történeti események összefoglalásában Németh Csaba történész volt segítségemre, munkáját ezúton is köszönöm. 11 EOE360;363. 12 MÁRKI 1896. 106-107. 13 ACSÁDY 1898. 69. 222

Next

/
Thumbnails
Contents