A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Liska András: 17. századi aranypénzlelet Sarkadról

Liska András csak a szóban forgó, összesen hat aranypénz volt a cserépedényben - sokkal több érem nem is férhetett volna el az egyébként igen kicsiny, füles bögrében. Az edény előkerülési helye az épülő társasház Ny-i sarkának közelében volt, az építési telek Ny-i sarkától 24,2 m-re, az É-i oldalról szomszédos Kossuth Lajos utca 12. sz. alatti emeletes társasház Ny-i sarkától pedig 48,5 m-re. A helyszíni szemlén megállapítható volt, hogy az edény, amely egy kicsiny, vörös színű, vékony falú, belső oldalán barna mázas, enyhén öblös testű, füles bögre volt, a jelenlegi felszíntől kb. 70 cm-es mélységben került elő. Az alapozási árok metszetfalán látszott, hogy a jelenlegi felszín alatt kb. 20-25 cm vastag, újkori feltöltés helyezkedik el, ez alatt feltételezhetjük a késő középkori szintet. Ez utóbbi rétegben, kis mélységben rejthették el az edényt, egy kisebb gödörben, amelynek D-i fala jól követhető volt a metszetfalban. A késő középkorinak feltételezett rétegben régészeti leletanyagot nem lehetett megfigyelni, valamint a környező területen, a felszínen sem találtunk késő középkori kerámiát, csak 19. századi edénytöredékeket. A rétegviszonyok nem voltak jól megfigyelhetők, mert a telek korábban beépített volt, és az egykori, feltehetőleg 19. századi épület maradványai, alapozásának nyomai nehezítették a tájékozódást. A jelenlegi felszínt a közelmúltban végrehajtott tereprendezés során alakították ki, amely így a későközépkori réteg rekonstruálására alkalmatlan. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a gödröt, amelyben elrejtette egykori tulajdonosa a pénzeket tartalmazó cserépbögrét, pontosan milyen mélységben kezdték kiásni, csak feltételezhetjük, hogy az edényt eredetileg sem ásták 50-60 cm-nél mélyebbre. Másnap, 2001. március 9-én leletmentést kezdtünk az éremlelet előkerülési helyén. Az alapozási árok falában látható gödörmetszet irányához igazodva próbáltuk megkeresni az edényt tartalmazó gödör betöltésének a foltját, de csak a bizonytalan széleit lehetett kibontani. A kb. 80 cm átmérőjű, kissé szabálytalan formájú gödör betöltésében csupán egy apró, késő középkori edénytöredéket találtunk (4. kép). A pénzek elrejtésének időpontjában, kis mélységben kiásott gödör betöltését nehezen különböztettük meg a környezetétől. A gödör feltehetőleg kifejezetten a pénzek elrejtését szolgálta, ezért betöltésének sem széle, sem színe, vagy tömörsége nem vált el karakteresen a környezetétől. Mivel egyértelműen megállapítható volt, hogy olyan, titokban elrejtett aranypénzleletre bukkantunk, amelynek minden darabját összegyűjtöttük, a lelőhelyen további kutatásra nem volt szükség. Az előkerült leletek: ' Német-római Birodalom

2 4. Brandenburg-Baireuth őrgrófság Christian (1603-1655) dukát F. 370.

3 1642 3,46 g 1 db (5. kép) 5. Frankfurt a/M város dukát F. 976. 1658 3,47 g 1 db (6. kép) 6. Nürnberg város dukát F. 1830. 1648 3,52 g 1 db (7. kép) 1 Az előkerült leleteket a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őrzi, a 2001.2.1-7. leltári számokon. 2 A sarkadi aranypénzlelet érméinek maghatározását V. Székely György (Katona József Múzeum, Kecskemét) végezte. Munkáját, és a leletközlés megírásához nyúj'tott segítségét ezúton is köszönöm. 3 F = FRIEDBERG 1992. 220