A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Vaday Andrea: Adatok az állatalakos emailos fibulák kérdéséhez a Kárpát-medencei szarmata barbaricumban

Vaday Andrea sonlóan a Kr. u. 2. századra keltezte az allatabrázolasos darabokat.

66 Sellye Ilona az ovális alaplapú fibulákat a kísérőleletek alapján a Kr. u. 3. sz. elejére datálta.

67 A későbbi keltezést W. Jobst képviseli, aki a fibulákat a Kr. u. 3. század késői időszakára tette.

68 ATristené pri hornade-i telepen a sas és nyúl ábrázolásos fibula Kr. u. 3. századi telepen került elő, az intercisai darab pedig egy Kr. u. 4. századi téglasír lelete volt. A Backi Gracac-i fibulát a Kr. u. 4. századra keltezte Dautova-Rusevljan.

69 Ez utóbbi fibula szórványlelet volt, kísérőlelet hiányában a darab pontos keltezése bizonytalan. Kérdéses még, hogy hogyan jutottak el a fibulák a szarmata területre. A típus legtávolabbi provinciális darabja niederbieberi őz-, és a muggendorfi madár-nyúl ábrázolásos fibula. A fibulák nyugati lelőhelyei alapján a kutatás megegyezik abban, hogy a fibulafajta feltehetően a Germania superiori limes mentéről indult ki, s terjedt el a Közép-Duna-vidékére.

70 Az eddigi szórványos adatok alapján az őzábrázolásos és madár-nyúl ábrázolásos fibulák között azonban lehet némi különbség. Az őzábrázolásos példányok legnyugatibb előkerülési helye az említett Niederbieber, míg a madárnyúl ábrázolásos fibuláké ettől keletre, Muggendorf. Az emailos fibulák provinciális elterjedésével és műhelykörzeteinek meghatározásával kapcsolatban már általános, hogy az egyes darabokat Galliából vagy a Germania superiori területekről származtatják. A fibulák nagy részénél a szovjet, majd az orosz kutatás is automatikusan átvette e két területet, mint kiinduló pontot, s a különféle fibulák elterjedésénél a RajnaDuna vonalát fogadta el. Az egyes emailos fibulatípusok déloroszországi előfordulásánál azonban más előállító központokat is figyelembe kell venni.

71 Már W. Jobst felfigyelt arra, hogy a madár-nyúl ábrázolásos példányok eddig nem ismertek a Rajnavidéken.

72 Éppen ezért az a hipotézis is felvethető, hogy előállító műhelyük keletebbre fekhetett. Amennyiben elfogadjuk, hogy egyes típusok előállítási helyét az adott fibulák sűrűsödésénél kell keresnünk, felvethető a darabok pannóniai készítése is. A bronzöntő és üvegműhelyek egyaránt rendelkeztek az emailos fibulák előállításához szükséges technológiai háttérrel. A sas-nyúl és őzábrázolásos fibulák sűrűsödése az 6h

PATEK 1942. 51. 67 SELLYE 1939. 12, 79. j. "

s JOBST 1975. 110-111. "" DAUTOVA-RUSEVUAN 1997. - képaláírásában a 4. századra keltezi! 7U KERCHER 1968-1970; JOBST 1975. 109, 480 j. - Jobst megállapítását ismétli meg BÓNIS-SELLYE 1988. 32. 71 Az emailos fibulák iráni előfordulása igen megkérdőjelezi a nyugati eredezletést. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ugyanúgy, mint a vándor mozaikmestereknél, festőknél stb. a fibuláknál is számolni kell vándor mesterek és mintakönyvek létezésével a Római Birodalomban. Valószínűbb, hogy a Feketetenger partján fekvő városokban és a keleti provineiákban is működhettek emailos műhelyek, amelyek a Birodalom keleti területeit és a keleti barbaricumot látták el fibulákkal, mint ahogy a terra sigillata anyag túlnyomó részét is keleti műhelyek árui képviselik. Feltűnő jelenség az emailos fibuláknál, hogy amíg a nyugati tartományokban, a Közép-Duna-vidékén és a szarmata barbaricumban, szép számmal fordulnak elő, Daciában nem tartoznak a gyakori fibulák közé. A déloroszországi területeken viszont megint nagyobb számban megtalálhatók. A nyugat-kelet irányú elterjedés megszakadása inkább azt jelzi, hogy a nyugati és keleti műhelyek áruterítési területe valahol a latin és görög nyelvterület határa között húzódhatott. A nyugati műhelyek a Danuvius, a keletiek inkább az Ister keleti szakaszáig és ezek környezetéig juttathatták el termékeiket. 72 Természetesen a szórványosság vagy a publikáció hiánya itt is befolyásolhatja a képet. Az azonban bizonyos, hogy sűrűsödésük a Közép-Duna-vidékén figyelhető meg. 104