A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csete Gyula: A mezőberényi németek lakó- és nyári konyháinak leírása

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 261-278. A MEZŐBERÉNYI NÉMETEK LAKÓ- ÉS NYÁRI KONYHÁINAK LEÍRÁSA - Csete Gyula Bevezetés Mezőberény nagyhatárú mezőváros Békés megyében, külterületén nagykiterjedésű tanyavilággal, mely, ha töredékesen is, de megmaradt. Három nemzetiség lakja: magyarok, németek és szlovákok. A település belterülete három részre tagolódik, amit a múlt században „gátak" (utcák) választottak el. Ha az etnikai keveredés nem is, a kulturális-gazdasági érintkezés folyamatos volt a város lakói között. Ezt elősegítette a három népi közösség protestáns mivolta. A kulturális-gazdasági egymásra hatás vonatkozik az építkezésre, a lakáskultúrára is. Az együtt élő nemzetiségek megőrizték etnikai identitásukat és kulturális értékeiket. A népi építészet területén alapvető eltérés inkább csak a külsődleges formákban (pl.: az épület nagyságában, díszítettségében) mutatkozik. Dolgozatom tárgya a népi építkezés egy kevésbé feldolgozott területe a lakóés nyári konyha, ennek fejlődése és használata (a múltban és napjainkban) a recens vizsgálatok alapján. Történelmi előzmények Eddigi ismereteink szerint a nyári konyha a 19. század végén jelenik meg, mint saját funkciójú épület, épületrész. Az országban, így Mezőberényben is, a paraszti polgárosodás, a lakáskultúra új igényei, a lakóház reprezentációs térré válása

1 indítja el a nyári konyha általános megjelenését. Leggyakoribb formája az udvarban a házzal szemben álló egy- vagy kéthelyiséges kis épület, amit Mezőberényben ettől eltérően, gyakran a melléképületben találunk meg. Döntő jelentőségű volt kialakulásában, hogy idekerült, mintegy átmentődött a régi tüzelőberendezés. Gyakran építettek új nyári konyhákat hagyományos, archaikus tűzhelyekkel.

2 Jelentősége abban állt, hogy itt továbbra is készíthették a hagyományos technikával készült kedvelt ételeiket anélkül, hogy a lakóház megváltozott belső rendjét zavarta volna. így megőrizhették a felsőház tisztaságát, hiszen a nagyobb kosszal, piszokkal járó házimunkák jórészét itt végezték.

3 A herényi ház és porta Aberényi nyári konyha kialakulásának és használatának jobb megértése érdekében röviden bemutatom a népi építkezés helyi sajátosságait. Itt, mint az Alföld nagy részén általában, a középmagyar háztípust és ennek helyi változatát építették. 1 HENTZ 1973. 274. 2 FILEP 1981. 50. 3

Uo. 261