Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág 1809. február 12-én keresztelték Pált, 1810. november 12-én Antalt, 1812. november 20-án Erzsébet Ceciliát (Munkácsy édesanyját). 1816. augusztus 4-én pedig István Imre nevű, utolsó gyermeküket. Vegyes házasság lévén a fiúknak atyjuk evangélikus, a lányoknak édesanyjuk római katolikus vallását kellett volna követniük, de a gyermekek keresztelésében nincs semmi következetesség. Közülük Pál Antal, Cecilia és Imre István volt katolikus, őket Fényeslitkén keresztelték. Mindhárom gyermeknek lengyelfalvi Erőss György tehetős fényeslitkei birto­kos volt a keresztapja. Felnőtt korukban alaposan megváltoztatták vallásukat: Pál és István az evangélikus, Karolina, Lajos Antal és Cecilia a római katolikus vallást követte. Az anyakönyvek néhányszor említik még a Reök családot, legutoljára 1818-ban, amikor Reök Theofilnét keresztszülőként jegyezték be. 200 További életüket nem ismerjük. Theofil Szatmár megyében, a Nagykároly melletti Kaplonyban hunyt el 1849. március 31 -én. Nyilván az ott lakó Pál fiánál húzódott meg öreg korában, aki legközelebb lakott Mándokhoz. Felesége halálának bejegyzése Mándokon nem található, Kaplonyban sem követhette férjét, hisz akkor egy sírba temették volna őket. Reök Theofil sírja viszont egyedüli sír. Amikor Reök Theofil gyermekei sorsáról döntött, jól tudhatta, hogy megfelelő aján­lás, pártfogó nélkül aligha tud egzisztenciát teremteni fiainak. A főurak egymás közötti rokonsága vagy egy-egy főúri összejövetel viszont alkalmas lehetett arra, hogy egymásnak beajánlhassák pártfogoltjaikat. A földesúri tisztviselők összejövetelei vagy családi találko­zások, megyebálok alkalmasak voltak a fiatalok megismerkedésére is, így alakulhattak ki a rokoni kapcsolatok. (Nem véletlen, hogy gyakran találkozunk rokonházasságokkal.) így történt, hogy két fiát, Lajost és Istvánt jogi pályára adta, mindkettő ügyvédi diplomát szerzett. Pál földmérő lett. A három fiú mindegyike nagybirtokon kapott állást. Nem volt egyszerű az elhelyezkedés, ezt bizonyítja, hogy az országban szétszórva, egy­mástól távol találtak megélhetési lehetőséget: Lajos, az idősebb, Baranyában, az Eszterházy birtokon (ez sem lehet véletlen, hiszen a közeli Fényeslitke is Eszterházy birtok volt), Antal Borsodban a Coburg hercegi birtokon, Pál pedig Szatmárban a Károlyi grófok birtokának központjában. Csak a legkisebb fiú, István próbált szabad pályán megélhetést találni, Pesten tele­pedve le. A szabadságharc bukása után azonban Békéscsabára húzódva egy ideig ő is nagy­birtokosok ügyvédjeként szerepel. Karolina, a legidősebb leány is uradalmi tiszthez ment feleségül Békéscsabán. Egyedül Ceciliának sikerült úgy férjhez mennie, hogy kikerült a földesúri alkalma­zottak köréből. Férje, Lieb Mihály állami sótisztviselő volt. Ezek után kövessük Reök Theofil gyermekinek sorsát. Mándok, református egyház anyakönyve. 73

Next

/
Thumbnails
Contents