Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág REÖK THEOFIL (25.) Munkácsy nagyapja 1769. február 6-án született Kőszegen Reck Pál és Knöblin Mária Barbara hatodik gyermekeként.

195 (A Gottlieb-Theofil névváltozást Reck Pálnál részletesen megmagyaráztuk.) Nevét házasságkötésekor és a Fényeslitkén anyakönyvezett gyermekeinél Röck-nek, Mándokon Roek-nek írták, később alakult ki a végleges, Reök névalak. Mi ezt a későbbi, a Munkácsy-irodalomban is ismert névalakot használjuk Reök Theofilnél, illetve leszármazottainál, bár még ott is találunk más névalakot. A „szabolcsi" Reök családnál ez az elfogadott írásmódja a családnévnek. Nem tudjuk, mikor jött el Reök Gottlieb Kőszegről. Annyi biztos, hogy a Forgách grófok mándoki birtokán valamikor az 1790-es években telepedett le, és itt a Theofil nevet használta. 22. kép. A Forgách-kastély Mándokon (25) A nagy múltú ghymesi és gácsi Forgách család gácsi ágából származó Forgách József (1756—1828) császári és királyi kamarás idején kezdte szolgálatait. A lankás szabolcsi tájon dús lombú erdők között húzódik meg ez a kis református község, a mándoki uradalom központja. Kastélyát a XVIII. században Forgách József építtette. Felesége Koháry grófnő volt. Halála után fia, Miklós örökölte a birtokot, ő viszont Andrássy Josefát vette el. Ezt a két grófot és grófnőt szolgálta a Mándokra települő Reök Theofil. A Mándoktól néhány kilométerre lévő Fényeslitke már az Eszterházyaké volt, azok kisvárdai birtokához tartozott.

196 A kőszegi evangélikus egyház anyakönyve. Ittzés János lelkész szíves közlése. Nagy Iván: Magyarország családai I-XII. Pest, 1857-1865. IV. 203-211. 71