A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Juhász Irén: Avar lovas sírok Békés megye területén

Avar lovas sírok Békés megye északi területén Kengyel 13 sírban volt. Hurkosfülü, kerek talpú a 140., 189., 367., 376. sírban, hurkosfülü kerek, egyenes talpú a 154., 156., 290.; hurkosfülű és hosszúfülű a 226.-ban, hosszúfülű pár a 245.-ben, hurkosfülű, körte alakú a 377.-ben volt. Kovrig Ilona szerint a hurkosfülű kengyel a korai időben együtt volt használatban a hosszúfüles kengyelformával, s ez utóbbi kengyeltípus túl is élte annak használatát.

23 A hurkosfülű kengyelek jobbára a rozettás lószerszámok, míg a hosszúfülűek a rojtmintás és félgömb alakú szíjveretek kísérői. Az egyenes talpú kengyelek - a kutatók véleménye szerint - 670 után jelennek meg. A bemutatott sírok közül a 154.-ben rozettás, a 245.-ben rozettás és rojtmintás, a 200. és 420. sírokban pedig nagy, ezüstözött, félgömb alakú hám- és kantárveretek voltak. A rozetták előállítására szolgáló préselőminta több lelőhelyről ismert. A rozettamintás típusú veretek hosszú ideig voltak használatban. A szarvasi 245. sír rozettáinak 12 szirma van, hozzánk legközelebb talált, a Szentes környéki préselőmintán 15, a kunszentmártoniakon 15, illetve 16,

24 a szegvárin 15,

25 az iváncsain 18

26 szirom volt. A kunszentmártoni ötvössírban rojtos lószerszám szíjvég préselőmintája is volt,

27 melynek felülete sima, alsó végén 9 rojt, a szarvasi 245. sír ugyanilyen szíj végén 10 rojt van. A kunszentmártoni préselőminta készletet Csallány Dezső - a leletekben szereplő bizánci bronz és üveg exagiumok alapján - megbízhatóan a 7. század elejére keltezte. Összegezve a temető jelképes lovas temetkezési formát alkalmazó sírjai közül csak zabla volt a 117., 200., 209., sírokban, csak kengyel az 56., 245., lószerszámveret és csak zabla a 200. sírban volt. A 17 jelképes lovas temetkezés közül csak egyben, a 48., sírban volt nő temetve. Övveretes férfi a 140., 147., 154., 200., 226., 290. sírokban volt. a 140. sírban jellegzetesen kora avar típusú övveret töredékek voltak, a 147-ben a préselt griffes véretekről Korek József a Szentes-kajáni temető 327. sírja alapján az írja, hogy ezek a típusú veretek e technika használati idejének utolsó idejére esik, kora a VII. század második fele.

28 Fülöp Gyula szerint a griff ábrázolások a préselt díszeken az öntött griffesindás kör felé mutatnak, készítésük és használatuk idejét a VII. század végére, a VIII. század elejére keltezi.

29 A 147. sírban talált megoldott, megfordított öv ázsiai hagyományokra vezethető vissza. A 154. sír négyszögletes, ékkődíszes veretei és hurkosfülű, egyenes talpú kengyele alapján a 670 táján megjelenő új néphullám anyagához kapcsolható.

30 A 200. sírban préselt ezüstvereteket találtunk, melyek a Cikó 104. sír - FönlakAradac-Fenékpuszta-Kunszentmárton-Németszentpéter körhöz tartoznak, a VII. század első fele.

31 A 226. sír megmaradt anyaga - a szürke edény, a hosszúfülű kengyelpár alapján - szintén a VII. század elejéről való, hasonlóan a 290. sírhoz. A Körösök vidékén ebben az egy temetőben találtunk jelképes lótemetést az eddig feltárt anyagban. Megállapítható, hogy ez a szokás a VII. század elejétől a VIII. század elejéig élt ezen a vidéken. A jelképes lótemetéssel foglalkozó kutatás gazdasági okokra vezeti 23 Kovrig, 1957. 129. 24 Csallány, 1933.30. 25 Bóna, 1979. 11.4. kép. 26 Bóna, 1970.254. 10. kép. 27 Csallány. 1933. 7. 2

* Korek, 1943.. 80. 29 Fülöp, 1980.325. 3() Garam, 1976. 129-147., Madaras, 1981.41. 31 Bóna, 1970.256-257. 77