A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Juhász Irén: Avar lovas sírok Békés megye területén

Juhász Irén másik a hasi részen volt. A zabla a szájában. Kantárveretek teljes egészében rekonstruálható módon, a koponyán feküdtek (3. t. 2-3.) Öntött bronzból készültek, két nagy ötkaréjos, merevcsüngős veret (faleraként), két közepes méretű ugyanilyen veret, 17 kisebb, csüngő nélküli ötkaréjos, 2 téglalap alakú, pálmalevél díszü veret, 2 pánt formájú kisszíjvég, 1 bordás-füles kisszíjvég, bronzcsat, lemez lyukvédők, bújtató. A farhámon egy közepes méretű, merevcsüngős veret volt, szintén pánt alakú kisszíjvéggel

9 44. sír: Ad. férfi. T.: ÉNy-DK 33°. Sírméret: 110 x 225 cm, ezen belül 70 x 210 cm, m: 210 cm, csvh: 160 cm. Mell.: derekán fordítva, a fej felől ráhelyezett öv, öntött bronzveretekkel. A veretek kör alakúak, liliomos díszítéssel. A combcsonton kívül fátokban 30 cm hosszú vastőr volt. A két sír között a távolság 115-150 cm. 47. sír: Ló. T.: DK-ÉNy (D-től K-re 5,5'). Sírméret: 60 x 170 cm, m: 130 cm. A ló hason fektetve, a koponya orral jobbra fordulva, a nyakcsigolyák S alakban hajlítva, mellső lábai összehajlítva, hátsók alátörve (10. t. 3. kép). Mell.: a kengyelpár szögletes fülű egyenes talpú. Az egyik a bal lapocka alsó végénél, talppal a gerinc felé, a másik a jobboldalon a bordákhoz tapadva, talppal felfelé. A nagykarikás csikózabla a koponya tarkórészére volt téve. A kantárveretek vékony bronzlemezből készültek, elhelyezkedésük alapján ez is csak rá volt téve a koponyára, odadobva a kantárszárat is. A hámveretek közül a szügyi veretek a bordák és a sírgödör közti részre lecsúsztak, a farhámveretek a medencecsont tetején feküdtek. Úgy néz ki, mintha a hámot is csak ráborították volna a lóra. Hasonló temetési módot ír le Szentpéteri József.

10 A veretek a kibontás után a helyszínen megsemmisültek, csak rajzon lehet dokumentálni őket. (4. t. 1.) 45. sír: Ad. férfi. T.: ÉNy-DK 33°. Sírméret: 145 x 230 cm, ezen belül 85 x 200 cm, ezen belül 62 x 200 cm, ezen belül 43 x 190 cm, hármas padkával mélyülő sírgödör volt. M: 150-195-205 cm, csvh: 158 cm. Mell.: a derekán öntött, bronz övdíszek, a szíjvég formájú csüngős veretek párosával feküdtek, lapos indával díszítettek. Hasonló díszítésüek a kisszíjvegek, a nagyszíjvég, a bronzcsat, а függesztő sima. A lelethez tartozik még egy vascsat és egy 25 cm hosszú vastőr. A két sír közötti távolság 80-100 cm. 56. sír: Ló. T.: DK-ÉNy. Bolygatott. A sírméretet nem lehetett megállapítani, mert egy őskori gödörbe volt ásva és bolygatott volt, m: 100 cm. A lónak a nyakcsigolyáit találtuk in situ, ezen kívül a szétvert koponya és egyéb csontok töredékei voltak a gödörben. Mell.: a feldúlt földben vaskapocs darab, korongolt, hullámköteg díszítésű edénydarab és meghatározhatatlan vasdarabok. A lósír DK-i vége alatt, tengelyével keletebbre egy kislány sírja volt. 80. sír: Mat. férfi. T.: ÉNy-DK 27°. Sírméret: 70-85 x 210 cm, m: 200 cm, csvh: 158 cm. Mell.: derekán fordított helyzetben öntött bronzveretekkel díszített öv volt, hosszúkás, szíjvég alakú, gyöngyözéses csüngős veretek hármas csoportosításban, áttört mintázatú kisszíjvegek, mellékszíjveretek, liliomos, tokos nagyszíjvég. A jobb combcsont mellett kívül vaskés és csipesz töredéke. A két sír közötti távolság: 220 cm. A temető eddig feltárt részében hat lósír van (3. térkép), melyek közül egy női, a többi övveretes férfihoz tartozott. Amint láttuk a lósír nincs közvetlenül az embersír mellett, némely esetben egy méternél is nagyobb a távolság. Hasonló jelenséget figyelt meg Ma9 Kiss G., 1991. 433., Juhász, 1993. 140. 0 Szentpéteri József, 1991, 267. 70