A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)
Lennert József–Répási Józsefné: A Fekete-Körös völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája. I. (Kutatástörténet és állatföldrajzi beosztás)
A Fekete-Körös völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája I. Az összefüggő tölgy-kőris-szil erdőség egykoron Sarkadig terjedt, ahol a török hódoltság idején még medve is tanyázott 8 . Az összefüggő erdőségben kialakított tisztásokat szállták meg Tőzmiske, Bélzerénd, Tamásda, Nagyzerénd, Feketegyarmat és Ant első telepesei. E falvak közül csupán Bélzerénd neve utal arra, hogy egykoron a települést erdőrengeteg vette körül. A XIX. századi folyószabályozásokon kívül a XX. századi politika is közrejátszott az erdőirtásban és az erdők eltűnésében. Románia ugyanis a trianoni határ melletti sávban kiirtotta az erdőket „védelmi" okokból. A Fekete-Körös közel 21 km-es magyarországi szakaszát ma kísérő Mályvádi-, Sitkaiés Sarkad-Remetei-erdő tölgy-kőris-szil erdőtagjai (1. ábra) csupán az egykori őserdő természet-közelinek titulált maradványai 9 . A dolgozat következő részeiben Fekete-Körös völgy malakofaunájának és a folyó közelében fekvő ligeterdők összehasonlító malakofaunisztikai vizsgálatával szándékozzuk bizonyítani, hogy napjainkra erősen megváltozott abiotikus viszonyok ellenére, ha igen korlátozottan is, de még működik a hydrochor szétterjedés a Fekete-Körösön. IRODALOM BABA K. (1980): A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben. - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6.: 85-99. BÍRÓ, M. (1998): A Fekete-Körös menti erdők rövid tájtörténete. - Manuscriptum. Vácrátót. DELI, T. (1997): A Praecarpathicum fejlődése az Alföldön a terresztris Molluscafauna biogeográfiai és paleobiogeográfiai elemzése alapján. - Szakdolgozat. Debrecen. DOMOKOS, T. (1986): Faunatörténeti megjegyzés a Helicigona banatica (ROSSMÄSSLER) faj Fekete-Körös menti fosszilis előfordulásával kapcsolatban. - Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv (Békéscsaba), 7.: 189-194. DOMOKOS, T. (1989): Doboz térségének csigái és kagylói. - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 14.: 52-63. DOMOKOS, T. (1992): Javaslat a Sitkai-erdő egy részének védetté nyilvánítására (A Hygromia kovácsi és a Helicigona banatica együttes előfordulása). - Malakológiai Tájékoztató 11.: 55-56. DOMOKOS, T. (1994): Javaslat Fekete-Körös egyik hullámtéri füzesének védetté nyilvánítására (A Helicigona banatica és Vitrea crystallina előfordulása. - Malakológiai Tájékoztató 13.: 57-59. DOMOKOS, T. (1996): Adatok a Dénesmajori-csigás-erdő maloko faunájához. A Laciniaria plicata (DRAPARNAUD, 1801) előfordulása. - Malakológiai Tájékoztató 15.: 41-43. DOMOKOS, T. - VARGA, A. (1994): Az uszadékokról, különös tekintettel a Drávából származó uszadék mollusca tartalmának vizsgálatáról. - Malakológiai Tájékoztató, 13.: 67-79. HUSZÁR, M. (1823): Vízrajzi értekezés. - In: Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről (szerk.: Kosa Ferenc- 1985), 21-51. Gyula. JAKAB, S.(1997): The geography of Körös/Cris. river system. - In: Tiscia monograph series (Szerk.: Sárkány-Kiss, A. & Hamar, J). 37-45. Szolnok-Szeged-Târgu Mureç. 8 Bíró M., 1998. 4 Bíró M., 1998. 53
